MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
HETI ROVATOK
6
AUG
2017
Az élesdi sortűz emlékezete (1904)
A Sebes-Körös völgyében, a Királyerdő és a Réz-hegység ölelésében helyezkedik el Élesd. Az 1/4-ében magyar lakosságú kisváros számtalan építészeti látnivalót rejt, de mi ma a városka főterén található, nem éppen a szépségéről híres emlékmű üzenetét tárgyaljuk, amely a 20. századi történelem egyik "sötét foltja" Erdély (pontosabban Partium) történelmében. Az események felelevenítéséhez az erdely.ma honlap cikkét használjuk fel! 
"A 20. század elején nem ment ritkaságszámba, hogy a pártok egymás gyűléseit megzavarták, de komoly tragédia csak Élesden történt. Az akkor még teljesen magyarok által lakott községben nagy volt a támogatottsága a Kossuth Ferenc (Kossuth Lajos fia) elnökségével működő Függetlenségi Pártnak, amely az 1848-as hagyomány ápolását tűzte programjára. 1904. április 24-én a Függetlenségi Párt nagygyűlést szervezett Élesden, viszont ennek az alakulatnak a terjeszkedését nem nézte jó szemmel a Szociáldemokrata Párt, melynek Bihar megyei szervezete összehívta vidéki híveit Élesdre ugyanarra a napra, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a Függetlenségi Párt helyi szervezetének megalakulását meggátolja. 
Az ominózus nap délutánján 200-300 függetlenségpárti, nagyrészt élesdi polgár foglalt helyet a központi piactéren – jelenleg az ortodox templom található itt – felállított emelvény körül. Őket mintegy 4-5 ezer, többségében román nemzetiségű személy vette körül, akiket a környék falvaiból toboroztak össze a szociáldemokraták. A rendet három szakasz huszár és egy tizenhat tagú csendőrkülönítmény biztosította. Az összesereglett csőcselék közül többen a szónokok számára felállított emelvényre is felugráltak, megzavarva a pártrendezvényt. Ekkor a szervezők elhatározták, hogy feloszlatják a nagygyűlést, és a közeli pártházba vonulnak vissza.
Amikor a függetlenségiek elkezdték az elvonulást, Kállai Gyula élesdi polgár kezéből kicsavarták a magyar zászlót, és a földre taposták. A huszárság ekkor közbelépett és a tömeget a város szélére szorította. Eközben viszont súlyos incidens történt. Az egyik szocialista szimpatizáns rávágott botjával Nedetzky huszárkapitány kezére, kiütve belőle a kardját, mire a mellette lévő huszár súlyosan megsebesítette a támadót, aki később bele is halt sérüléseibe. Ettől a tömeg vérszemet kapott és a piactér végén újból összegyűlt, ahol viszont a csendőrökkel találta szembe magát. Ezek szuronyt szegezve próbálták visszanyomni a népet, amikor egy Arcis Tógyer nevű alsólugasi lakos revolverrel közvetlen közelről meglőtte Resch őrmestert, a csendőrség parancsnokát, aki viszonozta a tüzet, s a támadó azonnal meghalt. Az őrmester a lövés következtében elvérzett, de halála előtt „tüzelj”-t vezényelt, s a sortűz huszonhárom ember életét oltotta ki, vagy ötvenet pedig megsebesített. A sérüléseikbe később többen belehaltak, így harmincháromra növekedett az áldozatok száma.
A sortüzet a román történetírás a magyar nacionalizmus tobzódásának és a román kisebbség elnyomásának legelrettentőbb példái közt emlegeti, mivel az áldozatok nagy része román volt, pedig hát az incidens a Függetlenségi Párt és a Szociáldemokrata Párt közti politikai konfliktus következménye volt."

Az emlékmű pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és bevezető szöveg: Veres Zsolt
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=51120
© 2008-2017 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET