MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
6
AUG
2017
A Sebes-Körös völgyében, a Királyerdő és a Réz-hegység ölelésében helyezkedik el Élesd. Az 1/4-ében magyar lakosságú kisváros számtalan építészeti látnivalót rejt, de mi ma a városka főterén található, nem éppen a szépségéről híres emlékmű üzenetét tárgyaljuk, amely a 20. századi történelem egyik "sötét foltja" Erdély (pontosabban Partium) történelmében. Az események felelevenítéséhez az erdely.ma honlap cikkét használjuk fel! 
27
JÚL
2017
A székelyek ősi földjén, a Görgényi-havasok és a Gyergyói-havasok ölelésében fekszik az egyedi hangulatú Gyergyói-medence. Központi települése Gyergyószentmiklós, amelytől észak felé indulva, Gyergyóditró után elhagyva a főutat juthatunk el Orotvára. A közel 600 főt számláló kis magyar falu neve ismerősen cseng a földtanban jártas szakemberek körében, hisz a település körüli hegyek a Kárpát-medencében is egyedülálló kőzetféléket rejtenek (az már csak hab a tortán, hogy Erőss Zsolt hegymászó is a falucska szülötte). Eredjünk most e különleges földtani környezet nyomába. Kalandra fel!
23
JÚL
2017
Pest megyében, Váctól ÉK-re, a Naszály-hegy lábánál fekszik a csendes kis "zsákfalu", Kosd. A környéken található erdők, hegyek, tiszta vizű patakok miatt a turisták kedvelt túra-kiindulási és tartózkodási helye. Kosdról kevesen tudják viszont azt, hogy egykoron bányásztelepülés volt, jelentős szénbányával és a bányászatban dolgozó nagy számú helyi lakossal. A dicső bányászmúlt emlékei viszont még helyenként fellelhetők a környékbeli erdők mélyén, aminek most mi is a nyomába eredünk. Kalandra fel!
19
JÚL
2017
A Nógrád megyei Bátonyterenye városának kisterenyei részén, a Chorin-telep északi szomszédságában, egy mező közepén érdekes építményre lehetünk figyelmesek. Egy hatszög alaprajzú, oldalán nyitott, zöld lábakon álló kis "csarnokra", ahová emberek sietnek, kezükben üres flakonokkal. Ez a hely nem más, mint a bátonyterenyeiek híres "fúróvizének" foglalata,amely víz finom íze és gyógyító ereje már régóta ismert a környéken. Járjunk most ennek nyomába kicsit! Kalandra fel!
17
JÚL
2017
Az Országos Kéktúra útvonala Rakacaszend és Tornabarakony községek után a Szalonnai-hegységnek nevezett kistáj erdős gerince felé veszi az irányt. Itt már a „mélybe süllyednek” a fentebb említett települések környezetében is előforduló ősi óidei (paleozoós) metamorf kőzetek és a „hatalmat” a különféle, döntően triász időszaki mészkövek és dolomitok veszik át. Nem véletlen tehát, hogy több helyen találkozhatunk egykori mészégető kemencék (vagy itteni néven: milék) maradványaival, hisz csak a megfelelő minőségű mészkövek voltak felhasználhatók ezen ősi mesterség űzéséhez. A bonyolult szerkezeti felépítésű hegység kőzettípusai kiválóan tanulmányozhatók még a martonyi középkori pálos kolostorrom falaiban beépítve is. 
29
ÁPR
2017
Az Északi-középhegység területén, Miskolctól ÉK-re húzódik hazánk egy kevésbé ismert kistája, a Szendrői-rögvidék. A periférikus helyzetben lévő, gazdasági és társadalmi problémákkal küzdő terület nem bővelkedik turisztikai látnivalókban. Viszont földtanilag rendkívül izgalmas, hisz olyan kőzetek bukkannak itt a felszínre, amelyek magyarországi szinten igen idősnek számítanak. Az egyik ilyen kőzet a legendás Rakacai Márvány, amelyhez igen érdekes történetek fűződnek. Járjunk most ennek nyomába, kalandra fel!
26
ÁPR
2017
Erdély szívében, a Szamos völgyében fekvő Zsibótól DK-re, az Almás-patak mellett fekszik a kicsiny Almásgalgó település. A döntően románok lakta községtől Ny-ra egy különleges földtani és felszínalaktani látnivaló kereshető fel, amely a "Sárkányok kertje" névre hallgat. A védelem alatt álló "kőerdő" kiépített sétautakon járható be. Tegyünk most mi is egy virtuális sétát és ismerkedjünk meg a terület földtanával. Kalandra fel!
18
ÁPR
2017
A Felvidék déli peremén, nem messze a magyar-szlovák államhatártól, de már Szlovákia területén fekszik Ajnácskő. A kicsiny falucska döntő hányadát magyar anyanyelvűek lakják, akik büszkén igazítják útba az arra járó vándorokat a település fölé magasodó középkori vár romjaihoz. Nemcsak a terület történelméről mesélő vármaradványok, hanem a Vár-hegy földtani csemegéi miatt is érdemes néhány órát eltölteni a településen. Kalandra fel!
13
ÁPR
2017
Váctól kb. 20 km-re ÉK-re, patakokkal szabdalt dombvidék ölelésében fekszik Csővár. A település legfontosabb látnivalója a 333 m magas Várhegy csúcsán fellelhető középkori várrom maradványa, amely a faluból kb. egy órás sétával közelíthető meg. A romok felkeresése mellett viszont egy érdekes földtani "csemege" miatt is érdemes kicsit alaposabban szétnézni Csővár környékén. Kalandra fel!
9
ÁPR
2017
A magyar Alföld rónaságain barangolva gyakran vehetünk észre olyan tájrészleteket, ahol a talaj felszíne fehéres színű és rajta jellegzetes növénytársulás tenyészik. Ezeket a "terméketlen" területeket szikeseknek nevezzük, s elterjedésük bizonyos területeken igen jelentős lehet. De vajon hogyan jöhetnek létre ezek a különleges adottságú felszínek? Milyen talajképző folyamatok azok, amelyek a kialakításukban részt vesznek? Járjunk most ennek nyomában! Kalandra fel!
30
MÁR
2017
A mai Románia nyugati felében, a történelmi Partium területén, nem messze a Fekete-Köröstől fekszik a főleg magyarok lakta csendes kis település, Gyanta. A szebb időket is látott falucska központjában magasodik a monumentális református templom, melynek tövében emlékmű áll, rajta koszorúkkal. A kő alján tábla áll, a következő felirattal: "Imé, én megnyitom a ti sírjaitokat és kihozlak titeket én népem. (Ezékiel 37:12)". Az emlékmű egy 1944-es tragédiának állít emléket, amelyről a konfliktuskutató.hu segítségét hívva emlékezünk meg.
28
MÁR
2017
A Mecsek hazánk egyik legváltozatosabb földtani felépítésű és legbonyolultabb szerkezetű hegysége. Területén találhatók paleozoós kőzetek is, de döntő tömegét a földtörténeti mezozoóikumban képződött, döntően üledékes képződmények építik fel. A Nyugat-Mecsekben nagy területen nyomozhatók triász kőzetek, míg a Kelet-Mecsek vonulatait inkább jura és kréta képződmények alkotják. Ez igaz a Magyaregregy határában húzódó, vadregényes Vár-völgyre is, ahol tanösvény mutatja be a terület változatos földtani fejlődéstörténetét és képződményeit. A képen is látható feltárás a tanösvény egyik megállóját képezi. De vajon mit mutathat be az ott található ismertetőtábla? Járjunk most ennek a nyomában, kalandra fel!
24
MÁR
2017
Makkoshotyka után az Országos Kéktúra útvonala a Magas-Zemplén kárpáti hangulatú rétekkel tarkított erdőségei felé veszi az irányt, s csodás kilátóhelyek érintésével érkezik meg Regécre. A Kerek-kő, a Sólyom-bérc, a Nagy-Péter-mennykő és a Pengő-kő a kéktúrázók kedvenc pihenő- és kilátóhelyei. Azt azonban kevesebben tudják már, hogy a vad sziklabércek a Zempléni-hegység felszínfejlődésének egy érdekes epizódjába engednek bepillantást. 
11
MÁR
2017
A Béli-hegység erdőinek mélyén románok lakta falvak (pl. Kalugyer, Vaskóhaszód) bújnak meg. Kalugyertől érhető el az izbuci kolostor, amely fontos zarándokhely az ortodox románság számára. A természetet kedvelő magyar ember viszont az ott lévő érdekes működést mutató karsztforrás miatt zarándokol el a "világ végén" fekvő kolostor mellé! Kalandra fel!
A kolostor mögötti hegyoldalban kereshető fel a Kárpát-medence egyik legkülönlegesebb forrása, a Kalugyeri-dagadóforrás, amely egy nagyon ritka forrástípus képviselője. Elidőzve a forrás mellett azt vehetjük észre, hogy az csendesen folydogál, majd egy idő után hangos robajjal, tajtékozva ömlik ki belőle a víz, majd aztán újra lecsendesedik és az egész folyamat kezdődik elölről. De vajon mi okozhatja ezt az érdekes "fluktuációt"? 
4
MÁR
2017
A Balaton-felvidék bazaltos vulkáni tanúhegyei között, a róla elnevezett medence aljában fekszik Tapolca kisvárosa. A tájékozatlan utazó a városkán átsuhanva arra gondolhat, hogy itt nincs is különösebb látnivaló. A Malom-tó körül tett gyors séta közben általában nem gondol arra, hogy vajon honnan jöhet az a víz, amely a tavat táplálja. A következő sorokban erre adunk választ. Kalandra fel!
1
MÁR
2017
Székesfehérvár és a Balaton között utazva, autónk vagy tömegközlekedési járművünk ablakából szemlélődve, a Mezőföld északi részének sík vidékéből egy enyhén kiemelkedő vonulat ragadhatja meg tekintetünket. A hegy tetején geodéziai mérőtorony áll, oldalában szőlők és gyümölcsösök húzódnak, kedves hétvégi telkekkel és présházakkal. A Szár-hegy és Somlyó-hegy kőbányával megbontott vonulatai igazi földtani csemegéket rejtenek, hisz csak kevesen tudják, hogy itt bukkannak a felszínre olyan kőzetek, amelyek magyarországi szinten is igen idősnek számítanak. Járjunk most ennek nyomába, kalandra fel!
18
FEB
2017
Forrásnak a felszín alatti vizek természetes felszínre bukkanási helyeit nevezzük. Ez a kibukkanás lehet pontszerű (mint a képen is látható mátrai Kossuth-kút vize), de lehet lineáris is, egy meghatározott vonal (pl. kőzetrétegek határa) mentén. 
A Magyarországon hatályos törvények értelmében "ex lege", azaz a törvény ereje által védett minden forrás, láp, szikes tó, barlang, víznyelő, kunhalom és földvár. A források viszont csak akkor "ex lege" védettek, ha vízhozamuk (azaz az egységnyi idő alatt kiáramló víz mennyisége) tartósan 5 liter/perc felett van, még akkor, ha az időszakosan ki is szárad. Ez a megfogalmazás kissé "ködös", hisz például mi számít tartósnak vagy időszakos kiszáradásnak? 
15
FEB
2017
A Pest megyei Biatorbágy városától D-re, a Füzes-patak völgye fölé merész sziklaalakzatok emelkednek, amelyek a táj meghatározó elemei. A legnagyobb sziklamonstrum a Nyakas-kő névre hallgat, amely a földtudományi értékek mintapéldája, ugyanis a környék jellemző kőzeteit tárja fel látványos formában, azaz földtani (geológiai) és felszínalaktani (geomorfológiai) attrakció is. Vajon hogyan jöhetett létre a Nyakas-kő tagolt felszíne? Milyen kőzet alkothatja? Ezekre kaphatunk választ a következőkben. Kalandra fel!
13
FEB
2017
A Balaton északi partján, nem messze Tihanytól fekszik az ősi kis halászfaluból lett üdülőfalu, Balatonudvari. Nevét már egy 11. század végén kiadott oklevél is tartalmazta, amely bizonyítja Árpád-kori eredetét. A település története során szinte végig a tihanyi apátság birtoka volt. 
Balatonudvari északkeleti részén, egy kis magaslaton, szégyenlősen bújik meg a községi temető, amely különleges síkövei miatt országos hírnévre tett szert. Nézzük meg őket kicsit alaposabban! Először vizsgáljuk meg az egyedülálló, szív alakú sírkövek kőzetanyagát. 
9
FEB
2017
Az Erdélyi-medence DK-i csücskében hatalmas erődfalként magasodik a Kárpátok egyik leglátványosabb gerince, a Királykő. A hegység geomorfológiai (felszínalaktani) jellemzői miatt inkább a Déli-Kárpátokhoz tartozik, de geológiai (földtani) felépítése alapján a Keleti-Kárpátokhoz lenne indokolt a besorolása. A környezetéből markánsan kiemelkedő, keskeny és "borotvaléles", közel É-D-i csapású mészkőgerinc csipkézett ormai 2100-2200 m között hullámoznak, legmagasabb pontja a 2238 m magas Pásztor-csúcs. Földtani felépítése és felszínformái eltérnek a környező hegységekétől!
4
FEB
2017
Bózsva község házai között, közvetlenül az Országos Kéktúra ösvénye és a Bózsva-patak fölé egy merész sziklaképződmény magasodik, amely a Bózsvai-szikla, a Béla-szikla vagy a Kőbérc elnevezésekre hallgat. Tetejére egy kis lépcsősoron juthatunk fel, ahonnan csodás kilátásban lehet részünk a település környezetében elterülő kis medencére, de észak felé tekintve a füzéri Várhegy és a Nagy-Milic hegytömege is feltűnik. 
23
JAN
2017
A Visegrádi-hegység legmagasabb pontja, a Dobogó-kő (699 m) és Pilisszentkereszt település között félúton helyezkednek el a monumentális Zsivány-sziklák, melyek anyaga különféle szemcseméretű, andezites-jellegű vulkáni törmelékes kőzetek (piroklasztitok). A kőzetanyagot tanulmányozva észrevehetjük, hogy az apróbb szemcséktől a több tíz centiméteres méretű blokkokig szinte minden mérettartomány képviselteti magát. Vajon milyen földtani folyamat hozhat létre egy ilyen „kaotikus” küllemű kőzetösszletet?
17
JAN
2017
A Balaton északi partján, a "Riviéra" és a triász kőzetekből álló sasbércek között fekszik a közkedvelt üdülőhely, Balatonfüred. A város északkeleti részén, abba "beleolvadva" terül el az ősi kis halászfalu, Balatonarács, amely 1954 óta közigazgatásilag Füredhez tartozik. A csendes Arács utcáin sétálgatva, a Koloska-völgy felé haladva juthatunk el az Ótemetőbe, ahol a Balaton kiváló kutatójának, id. Lóczy Lajosnak sírjánál róhatjuk le tiszteletünket. 
15
JAN
2017
Nagyváradtól északra, az Erdélyi-szigethegység nyúlványainak és az Alföld rónaságainak találkozásánál fekszik az ősi, még ma is döntően magyarok által lakott partiumi település, Bihar. A városias képet mutató község északi részén szégyenlősen bújnak meg annak az erősségnek a maradványai, melyek valaha Bihar vármegye központjának számítottak. Járjunk most a magyarság ezeréves ittlétének bizonyítékául szolgáló földvár történetének nyomában. Kalandra fel!
12
JAN
2017
A Kelet-Mecsek erdővel fedett bércei között, a "magyar Svájcnak" is nevezett területen bújik meg a kicsiny falucska, Óbánya. Az Árpád-kori eredetű település német ajkú lakói a 18. században érkeztek a területre, s ősi foglalkozásukat Óbánya német neve mutatja meg (Altglashütte, azaz a "régi üveghuta"). A közel száz főt számláló, mára már üdülőfaluvá váló településtől nyugatra kezdődik a Kelet-Mecseki Tájvédelmi Körzet egyik legvadregényesebb és leghíresebb völgye, az Óbányai-völgy. Járjuk be most ezt a közel 3 km-es hosszúságú völgyet, s ismerkedjünk meg földtudományi értékeivel! Kalandra fel!
4
JAN
2017
A Bakony egyik leghosszabb és legnevezetesebb vízfolyása a Gaja, amely Nagyesztergár mellett ered, s közel 100 km megtétele után éri el a Móri-vizet, nem messze Székesfehérvártól. Kanyargós útja során régebben vízimalmok százait hajtotta meg, ma pedig víztározók tucatját táplálja. A Gaja bevágódása több helyen is látványos szurdokvölgyeket hozott létre, amelyek közül mi a Bakonynána melletti Római-fürdővel és az ott kialakult mély szurdokkal foglalkozunk. Kalandra fel!
28
DEC
2016
A Székelyföld szinte teljes területét a Keleti-Kárpátok hegyláncai és a köztük húzódó medencék uralják. A Gyergyói- és a Csíki-medencéktől keletre, szégyenlősen bújik meg a fenséges Hagymás-hegység, amely a hazai turisták számára is közkedvelt utazási célpont. A legtöbbjüket a Gyilkos-tó és a Békás-szoros természeti csodái vonzzák, pedig van még egy olyan sziklakolosszus a Hagymásban, amely párját ritkítja a Kárpát-medencében: a balánbányai Egyes-kő. Járjunk most ennek nyomában!
27
DEC
2016
Gyöngyös városától északkeletre, a Mátra déli lankái között, a Kékes-tető felé vezető országúttól egy kőhajításnyira misztikus kőalakzatok bújnak meg egy bozótos területen. A gyöngyössolymosi Bába-kő névre hallgató védett sziklacsoport nem csak földtudományi csemege, hanem fontos kultúrtörténeti érték is. De miért is? Járjunk most ennek nyomába, azaz kalandra fel!
23
DEC
2016
Erdély "túlsó végében", a Keleti-Kárpátokban húzódik az erdővel fedett, ősi vulkánok lepusztult maradványait rejtő Hargita. Az őserdőkkel, sebesen zúgó patakokkal, borvízforrásokkal tarkított hegység a magyarországi turisták kedvelt célpontja. Kiváltképp igaz ez a Hargita legmagasabb pontjára, a székelység "Szent hegyére", az 1801 m magas Madarasi-Hargitára, amelyre több irányból és módon is feljuthatunk. Akkor kalandra fel!
21
DEC
2016
A Tisza és a Körös ölelésében fekszik hazánk egyik eldugott kistája, a Tiszazug. Ennek a folyóvizek és szél által alakított vidéknek a központja a Tisza magaspartján szélesen terpeszkedő, ősi halászfaluból lett csendes városka, Tiszaföldvár. A Kossuth utca 101. sz. alatt kereshető fel a híres Tiszazugi Földrajzi Múzeum, amely 2012-ben az év múzeuma lett. Az állandó és időszakos kiállítások termeiben barangolva megelevenedik a vidék földrajza és történelme: többek között ízelítőt kaphatunk a kunhalmok világából és a Tiszazug híres paleontológiai leleteiből is. A továbbiakban a tiszaföldvári "mammut-temetővel" foglalkozunk részletesebben! Kalandra fel!
16
DEC
2016
Magyarország északi részén–nem messze a mindenki számára ismerősen Aggtelektől–húzódik a Rudabányai-hegység. A kistáj hazánk egyik kevésbé ismert és turisták által alig járt vidéke. A kb. 15 km hosszú, északkelet–délnyugati csapású, erdővel fedett hegység Rudabánya városka térségéből indul, s északkeleten a Bódva folyó mély völgye választja el a szerves folytatásának tekinthető Szalonnai-hegységtől. A terület mezozoós (középidei) üledékes kőzeteibe vágódott bele a terület egyik káprázatos szurdokvölgye, a Telekes-völgy. 
11
DEC
2016
Alsótelekes községtől északkeletre található hazánk egyetlen, jelenleg nem működő gipsz-anhidrit külfejtése. A bányaterület bejáratát az Alsótelekes előtt induló, a műútról észak felé kiágazó földúton érhetjük el, kb. 1 km-t megtéve (a letérés helyét tábla is jelzi). A külfejtés látogatása engedélyhez kötött, ne próbálkozzunk illegális beszökéssel!
4
DEC
2016
Debrecentől északra fekszik a város Józsa elnevezésű településrésze. Ettől nem messze állt a középkorban Zelemér falucska, amelynek ma már csak hűlt helye található meg. A 35. számú országútról Bodaszőlős felé letérve pár perc alatt érjük el a Hajdúböszörmény felé haladó vasútvonalat és annak kicsiny vasúti megállóhelyét, Zelemért. Itt már csak a név emlékeztet az egykori településre, viszont megmaradtak egy kunhalom tetején Zelemér középkori templomának maradványai. Ma ennek történetével ismerkedünk meg.
29
NOV
2016
A Dunántúli-középhegységben található Vértes a Dunántúl ásványi nyersanyagokban, elsősorban ércekben egyik leggazdagabb területe. Balás Jenő erdélyi származású bányamérnök az 1920-as évek elején fedezte fel a Gánt melletti bauxit-előfordulást, amely termelését 1925-ben kezdték meg, s kisebb-nagyobb megszakításokkal 1985-ig folyt. A felhagyott bagoly-hegyi külfejtésben ma egy földtani tanösvény mutatja be a terület földtudományi csemegéit. Ma a tanösvény egyik állomásán található sziklafelszín ásványtani folyamatait vesszük szemügyre! Kalandra fel!
28
NOV
2016
A Google Earth elnevezésű program felületén a Békés megyei Pusztaföldvár környékét böngészve érdekes megfigyeléseket tehetünk. A településtől DNy-ra a műholdfelvételen egy hatalmas, színével és alakjával a környezetétől elütő földművet vehetünk észre. Vajon mi lehet ez az objektum, amely a szántóföldek között húzódik? Ez nem más, mint Békés megye és a Tiszántúl egyik legősibb, emberkéz alkotta földműve, a Tatársánc. Járjunk most ennek nyomába!
25
NOV
2016
Baranya megyében, a Kelet-Mecsek lábánál, festői környezetben fekszik a svábok által lakott település, Mecseknádasd. A területet csak felszínesen ismerők Óbánya felé térnek le, átsuhannak a falun és igyekeznek a romantikus Óbányai-völgy felé. Azonban Mecseknádasd közvetlen környéke is tartogat jó néhány természeti és kulturális látnivalót. Ezek közül mi a településtől DNy-ra fekvő, kevesek által ismert névtelen szurdokot keressük fel. Kalandra fel!
20
NOV
2016
A Bükk terjedelmes, főleg a földtörténeti mezozóikumban (középidőben) keletkezett alaphegységi kőzeteit (mészkő, dolomit, márga, agyagpala) délről nagy kiterjedésű és vastagságú, heves vulkáni robbanások során keletkezett piroklasztikus kőzetek (főleg riolit- és dácittufák, valamint ezek különféle változatai) határolják.
8
NOV
2016
Salgótarjántól nem messze, a magyar-szlovák államhatár szlovákiai oldalán fekszik a kicsiny falucska, Mucsény. A maroknyi magyar ajkú népességet rejtő településtől DNy-ra, kb. 1,5 km-re, sűrű erdők mélyén egy különleges genetikájú barlang nyílása kereshető fel. Képződése nem a "megszokott" barlang-keletkezési modellt követi, hisz nem a szénsavas víz oldó és koptató munkája hozta azt létre valamilyen karbonátos kőzetben (pl. mészkőben). Járjunk most ennek a nyomában!
31
OKT
2016
A Nagyalföld keleti peremén, a magyar-román államhatár romániai oldalán fekszik a csendes kis alföldi városka, Nagyszalonta. Az Árpád-kori eredetű, a törökök által elpusztított és a hajdúk által újraalapított egykori mezőváros kb. 17 ezer fős lakosságának ma közel 60%-a magyar anyanyelvű. A település legrégebbi épülete a városközpontban található Csonkatorony, amelyben ma az Arany János Emlékmúzeum foglal helyet. 
26
OKT
2016
Az Erdélyi-érchegység és a Maros völgyének találkozásánál, a váráról híres Dévától nem messze fekszik a kicsiny, főként románok lakta község, Arany. A középkori eredetű, akkor még magyarok lakta település fölé méltóságteljesen és félelmetesen emelkedik az Aranyi-hegy, amelyet Kenyér-hegynek és Aranyi-Magurának is neveznek. Földtani, felszínalaktani és kultúrtörténeti értékei miatt a hegy "megér egy misét"!
18
OKT
2016
A Visegrádi-hegység legmagasabb pontja a Dobogó-kő (699 m), amely egyben a hazai turista-történelem egyik kulcshelyszíne is: itt avatták fel 1898-ban hazánk első hegyvidéki menedékházát, amely nevét báró Eötvös Lórándról kapta. A napjainkban is forgalmas hegyvidéki telepet érinti az Országos Kéktúra, amely ösvényétől pár perces letérővel igazi földtudományi csemegét látogathatunk meg: a Thirring-sziklákat. A monumentális kőtornyok Thirring Gusztávnak, a Magyar Turista Egyesület alapítójának nevét őrzik. 
10
OKT
2016
Nagyszalonta és Nagyvárad között, az Alföld peremén, Partiumban fekszik a kis Árpád-kori település, Mezőbikács. A Bihar megyei falucska közel 600 fős lakosságának jelentékeny része mezőgazdasággal foglalkozik, akik közül kb. 30 % vallja magát magyarnak. A vegyes lakosságú, magyarok és románok lakta község kétszer is megszenvedte a 20. század vérontásokkal és háborúkkal terhelt időszakát. Az egyik 1944-ben, a másik 1949-ben történt. Járjunk most ezen események nyomába!
21
SZE
2016
Békés megyében, Békéscsabától DNy-ra található a szlovák kisebbség által lakott falucska, Csabaszabadi. A település és Csanádapáca között félúton, az országút mellett fából faragott oszlop mutat a szántóföldek közé, Hármashatár-halom felirattal. A legtöbben elsiklanak mellette autójukkal, pedig rendkívül érdekes helyre sétálhatunk el innen, mintegy 15 perc alatt! De hová is? Járjunk most ennek utána!
20
SZE
2016
A közel 300 lelket számláló Folyás község Hajdú-Bihar megye ÉNy-i részén található, a Hortobágy rónaságainak peremén. A tipikus mezőgazdász falucska a megye legkisebb és legfiatalabb települése, különösebb látnivalói, műemlékei nincsenek. Folyásra dél felől, Újszentmargita irányából érkezve viszont téglából álló romok ragadják meg tekintetünket. A gyakorlott utazó előtt egy Árpád-kori templom képe elevenedik meg, amelyet a törökök pusztítottak el. Ez tíz esetből kilencszer biztosan így van, kivéve a folyási romokat! De akkor kik, mikor és miért pusztították el a falucska egykori templomát? Eredjünk most ennek nyomába!
19
SZE
2016
A Balaton ÉNy-i csücskében, Keszthely szomszédságában fekszik a népszerű üdülőhely, Gyenesdiás. A nyári kánikulában fürdőzőktől hangos a Balaton partja, rossz idő esetén viszont sokan a keszthelyi Festetics-kastély meglátogatását válasszák. Ha elegünk van a tömegturizmusból, akkor bátran keressük fel a kastély helyett a Gyenesdiástól É-ra található Vadlány-likat, amely kialakulásának módja miatt egyedülálló barlangja hazánknak. 
16
SZE
2016
A Börzsöny erdőkkel fedett vulkáni kúpjainak nyugati peremén, a Börzsönyi-patak mellett, festői környezetben található az ősi kis bányászfalu, Nagybörzsöny. Ma kb. 700 fő lakja Nagybörzsönyt, de nem volt ez mindig így, hisz a középkorban komoly lakossággal rendelkező bányavároska volt az akkoriban Deutsch-Pilsen névre hallgató település. Az ércekben gazdag hegyek miatt a következő mondás terjedt el: "Az aranyborjúnak csak a farka van Selmecbányán, a feje a Börzsönybe ér".
13
SZE
2016
A 300 m magas Megyer-hegy a földtörténeti harmadkorban (tercierben), a középső-miocén (bádeni) vulkanizmus során jött létre, s tömegét döntően horzsaköves–kovás riolit ártufa építi fel. 
A 15 millió évvel ezelőtt kezdődött vulkáni működés eleinte a tenger szintje alatt zajlott, majd később a vulkáni felépítmények már a vízszint fölé emelkedtek. A tengeri környezetben történő üledékképződésről a riolittufa anyagába bekeveredett puhatestű-héjak (pl. kagylók) lenyomatai mesélnek. A heves robbanásos vulkáni tevékenység során az izzó törmelék a vulkánok oldalában lavinaszerűen hömpölygött le, s a magas hőmérséklete miatt összesült. Így jött létre az a homogén, rétegzetlen szerkezetű kőzet, amely a Megyer-hegy anyagát is alkotja. A vulkanizmus befejeződése után a törésvonalak mentén kovás oldatok áramlottak fel, amelyek a riolittufát átjárták. Az utóvulkáni működés eredményeként a kőzettest puhább részei a kovasav hatására ellenállóbbá váltak, míg egyes részei (mint például a horzsakövek) elmállottak, likacsossá, „darázskövessé” téve a Megyer-hegy kőzetanyagát. 
18
AUG
2016
A Fogarasi-havasok a Kárpátok egyik legmagasabb és legnehezebben járható hegysége. Magassága és átjárhatatlansága miatt az Erdélyi-Alpok névvel is illették egykoron. Ezer évig futott a gerincén a történelmi Magyar Királyság és Havasalföld határa, erdőrengetegében haramiák, betyárok és szökött katonák bujdostak. 
A Déli-Kárpátok keleti végein emelkedő hegyóriás gerince 70-80 km hosszan, nyugat-keleti csapásban tornyosul a Fogarasi-medence szászok és románok lakta medencéje felé. A takarós szerkezetekből felépülő hegységet döntően különféle metamorf kőzetek (pl. csillámpala, kloritpala, gneisz, stb.) építik fel. A hegység a jégkorszakokban erősen eljegesedett, amelynek tanúi a parabola alakú egykori gleccservölgyek, a szakadékos, meredek kárcsúcsok és kárgerincek, valamint az egykori völgyfők mélyedéseit kitöltő tengerszemek. A főgerinc központi részén található a románul Negoi-nak nevezett és írott csúcs, amely 2535 m-es magasságával a hegység 2. legmagasabb csúcsa. De nem volt ez mindig így!
15
AUG
2016
A Tokaji-hegységben, Telkibányától DK-re húzódik a vadregényes Ósva-völgy. A völgy számtalan bányászattörténeti és földtani csemegét rejt, amelyek közül mi most a Kutyaszorítónak nevezett területtel ismerkedünk meg.
Az erdővel borított Tokaji-hegységben a vulkáni működés kb. 15 millió évvel ezelőtt (középső-miocén) kezdődött, s kb. 9 millió évvel ezelőtt (késő-miocén) ért véget. A hosszú vulkáni működés során rendkívül vastag és változatos összetételű magmás kőzetösszlet jött létre. A jellemző kőzetek ezek közül a különféle andezitek, riolitok, dácitok és ezek kitöréstermékei. A működés szüneteiben és azt követően a vulkáni utóműködés hatására komoly érctelepek alakultak ki, s éppen itt, Telkibánya körül volt az aranybányászat központja. 
11
AUG
2016
1950 nyarán megkezdődött a kommunista Magyarországon a rendszer ellenségeinek tartott egyének és családjaik deportálása az Alföld állami gazdaságaiba. Az ÁVH és a rendőrség közreműködésével 1950-53 között több mint 8000 embert hurcoltak el otthonaikból, raktak marhavagonokba és szállították el kényszermunkára a Nagykunság, a Hortobágy vagy a Hajdúság valamelyik táborába a tizenkettő közül. Ezekből mára már nem sok minden maradt, de a képen is látható, Polgár melletti Lenintanya emlékművén keresztül meséljenek most a kövek hazánk történelmének egyik legsötétebb időszakáról!
5
AUG
2016
Az általános és középiskolai földrajzórára való, dogmává merevedett kérdésre a válasz a tanórán a következő lenne: igen. Viszont alaposabb földtani ismeretek birtokában a válasz: nem vagy nem egészen. A Mecsek hegység ugyanis hazánk egyik legváltozatosabb (és legbonyolultabb) felépítésű hegysége, amelyben éppúgy megtalálhatók a metamorf és magmás kőzetek, mint az üledékesek. A kérdést tovább elemezve természetesen azt azért leszögezhetjük, hogy a Mecsek felépítésében döntően különféle korú és típusú üledékes kőzetek vesznek részt. Erre cáfolunk rá viszont a következő kis írásunkkal, amely egy Komló melletti andezitbányával foglakozik. Kalandra fel!
4
AUG
2016
A Felvidék még magyarok lakta déli végein, az országhatártól 15 km-re fekszik a nagy múltú városka, Fülek. Salgótarján és a somoskőújfalui határátkelő felől érkezve már messziről kivehető a panelházak rengetegéből kimagasodó füleki Vár-hegy, tetején a jó állapotban ránk maradt középkori erősség maradványaival. Mi most azonban nem a vár történetével ismerkedünk meg, hanem azzal a földtani csemegével, amelyre a vár is felépült, a Vár-heggyel és annak földtani múltjával!
3
AUG
2016
A történelmi Kárpátalja ma Ukrajnához tartozik, amelyet méltóságteljesen szelnek át az Északkeleti-Kárpátok erdős vonulatai. A Kárpátok több tagja is felkereshető a területen, amelyek közül az egyik legismertebb hegység a Csornahora. A vonulat többek között arról nevezetes, hogy itt erednek a Tisza forráságai és itt található egész Ukrajna legmagasabb pontja, a 2061 m magas Hoverla is. Jelen írásunkban a 2022 m magas Pop Iván csúcsára látogatunk el, amelyen egy hatalmas épület romjai fedezhetők fel. De vajon milyen vár állhatott ily magasan?
28
JÚL
2016
Észak-Magyarországon, az Aggteleki-karszt mélyén húzódik hazánk 2. leghosszabb barlangrendszere, a Baradla. A triász mészkőben kialakult földalatti csodában szinte már minden magyar ember járt, legalább egyszer az életében (ha máskor nem, akkor osztálykiránduláson). Most viszont nem a barlangról lesz szó, hanem arról, hogy honnan kerülnek bele azok a vizek, amelyek a járatrendszer kialakításáért felelősek. Eredjünk a Baradla-barlang aktív víznyelőinek nyomába!
27
JÚL
2016
A Béli-hegység ÉK-i peremén, Belényes városától nem messze fekszik Mérág falucska. A valaha I. Rákóczi György birtokában lévő települést ma kb. 200, mélyen vallásos ortodox román ember lakja. A falutól Ny-ra, az erdők mélyén igazi földtani és felszínalaktani csemege rejtőzik, a kevesek által ismert Mérági-szakadék. Eredjünk most a különleges geológiai látnivaló kialakulásnak nyomába!
3
JÚL
2016
Gyulafehérvártól nem messze, a Maros partján, az Erdélyi-medence és az Erdélyi-szigethegység találkozásánál fekszik Alvinc. A települést szászok alapították, stratégiai elhelyezkedése miatt (marosi sóút) fontos szerepet játszott a környék történelmében és gazdaságában. A középiskolai történelem könyveket fellapozva Alvinc nevét a középkori erdélyi történelem fejezetnél lelhetjük fel. Járjunk utána, hogy mi is tette Alvinc nevét halhatatlanná!
27
JÚN
2016
Veszprém megye keleti szegletében húzódnak a Keleti- vagy más néven a Palotai-Bakony vonulatai, amelyek Fejér megye nyugati részére is átnyúlnak. A már messziről kéklő, fennsíkszerű vonulatot főleg triász időszaki mészkő és dolomit alkotja, amelyeket helyenként fiatalabb üledékek fednek. A terület legkarakterisztikusabb része a közel 60 négyzetkilométeres kiterjedésű Tési-fennsík, amely több tekintetben is egyedülálló az országban. 
22
JÚN
2016
A kedves erdélyi városka, Nagyenyed és a magyar turisták által közkedvelt Torockó között az országút az Enyed-patakot követi. Több kisebb települést is elhagyva Nagyenyed irányából, Nyírmező és Torockógyertyános között a látkép "összeszűkül", s több száz méter magas irdatlan sziklafalak közé fut be az országút: a Torockói-medence bejáratához, a híres nagyenyedi Kőközhöz érkeztünk. A mészkőben kialakult szurdok nem csak földtani és felszínalaktani különlegesség, hanem tudománytörténeti is! 
15
JÚN
2016
Észak-Magyarországon, Ózdtól nem messze, dombok ölelésében helyezkedik el a kicsiny falu, Arló. A település nevének hallatán a földrajzosoknak vagy a földrajzból tájékozottaknak egy tó juthat az eszükbe, amely tankönyvi példája a csuszamlással keletkezett tómedreknek. A középiskolai földrajz tankönyveket a vízburok témakör tavak leckéjénél fellapozva, a tömegmozgással (azon belül csuszamlással) kialakult tavaknál biztosan, hogy az Arlói-tó szerepel. Nézzük meg egy kicsit részletesebben, hogy miképp is alakult ki ez a ritka tómeder-típus!
10
JÚN
2016
A Dunántúli-középhegység legnyugatibb tagja a Keszthelyi-hegység. Fő tömegét karbonátos üledékes kőzetek (triász mészkövek és dolomitok) építik fel, de nagyobb területeken megjelennek a vulkáni kiömlési kőzetek is (bazaltok), amelyek jóval fiatalabbak a korábban említett kőzeteknél. A hegység ÉNy-i peremén, Zalaszántó és Nagygörbő települések között fekszik a Kovácsi-hegy, amely hazánk egyik legnagyobb bazaltplatója. A meza nyugati peremén egy egyedülálló földtudományi értéket kereshetünk fel, amely a "bazaltutca" névre hallgat.
8
JÚN
2016
Erdély északi részén, Nagybányától keletre, a festői Gutin-hegység lábánál fekszik Felsőbánya. A városka környékének vulkanikus eredetű hegyei komoly ércmennyiséget rejtenek, amely bányászata már a középkorban elkezdődött. A hajdani módos kis bányavároska érctelepei mára már kimerültek, de Felsőbánya utcáin sétálva számtalanszor köszön vissza a dicső bányászmúlt emléke épületek, szobrok, emlékművek formájában. A település feletti erdős hegyek mélyén egy igazi földtudományi csemege rejtőzik, amely a Kék-tó névre hallgat. Nézzük meg, hogyan alakult ki és mitől is kék e meseszép kis tavacska!
25
MÁJ
2016
Szatmár megye déli részén, a Kraszna folyócska mellett fekszik az ősi kis település, Ákos. A döntően magyarok lakta község rejti Szatmár legrégebbi műemlékét, egy közel 800 éves református templomot. Nézzük meg, hogy miről mesélnek ezen ódon templomfalak!
24
MÁJ
2016
Székesfehérvártól ÉNy-ra, a Móri-árok peremén, a Bakony és a Vértes között fekszik Fehérvárcsurgó. A település nevének hallatán a turistáknak a csodálatosan felújított Károlyi-kastély, a pecásoknak a bőséges halállománynak otthont adó Fehérvárcsurgói-víztároló jut eszébe. A földtanosoknak viszont általában nem az előző két dolog miatt érdekes a település, hanem azért, mert az itt található Tatár-hegyen működik hazánk legnagyobb üveghomok-bányája. Járjunk utána, hogy mi is az üveghomok, hogyan képződik és mire használjuk!
23
MÁJ
2016
Az Erdélyi-szigethegység nyugati peremén húzódik a kevesek által ismert, erdővel fedett vonulat, amely a Béli-hegység névre hallgat. A középhegységi jellegű táj tiszta időben még Békéscsaba magasabb épületeiről is szépen látszik. A Béli-hegység központi részén fekszik Arad megye egyetlen hegyi fürdőtelepe, Menyháza. A vadregényes völgyben fekvő település számtalan látnivalót rejteget, de mi ezek közül az egykori márványbányát látogatjuk meg. Kalandra fel!
18
MÁJ
2016
A Balaton-felvidék területén, a Káli-medencében különös, bizarr sziklaalakzatok, kőtengerek hívják fel magukra a figyelmet. Az egyik legszebb és legépebben megmaradt kőtenger Szentbékkálla község határában kereshető fel.
A szétszórt, változó nagyságú kőtömbök eredetét sokáig rejtély övezte, kialakulásukról legendák keringtek a helyiek között. A részletes geológiai és geomorfológiai kutatások óta már tudjuk, hogy a kőtengerek anyaga az egykoron itt hullámzott Pannon-tó kavicsos, homokos üledékei, amelyeket a lerakódás után kovás oldatok cementáltak össze és tettek környezetüknél ellenállóbbá.
10
MÁJ
2016
A bakonyi erdők mélyén, Bakonycsernye településtől pár kilométerre bújik meg a magyarországi jura egyik legrégebb óta ismert és legjobban megkutatott földtani alapszelvénye. A Tűzköves-árok egyben hazánk legrégebben ismert ammonitesz-lelőhelye közé is tartozik. 
5
MÁJ
2016
A Nógrád megyei Magyarnándor a Cserhát lankái között fekszik, nem messze Balassagyarmattól. A településen áthalad az Aszód-Balassagyarmat vasútvonal is. A turisták általában még sem ide igyekeznek, hanem a közeli híres látnivalók irányába, mint például az UNESCO Világörökség részét képező Hollókőre. A látványos földtani értékek iránt rajongóknak viszont érdemes itt eltölteni egy rövidke időt, méghozzá a Lyukas-kő miatt!
4
MÁJ
2016
Hazánk keleti végein, a román határ közelében fekszik a patinás kis városka, Gyula. A település nevét meghallva a legtöbb embernek az országos hírű fürdője vagy a vörös téglákból épült középkori vára jut az eszébe. A vár valóban egyedülálló, hisz Európa egyetlen ilyen jellegű és kiváló állapotban megmaradt gótikus síksági téglavára a 15. századból. Ismerkedjünk meg kicsit részletesebben a vár történetével!
2
MÁJ
2016
A Balaton-felvidéken, a Bakonyban és a Kisalföld peremén több helyen kisebb külfejtések tájsebeit fedezhetjük fel, ahonnan finoman rétegzett, sötét színű, agyaghoz hasonló ásványi nyersanyag bányászatát végzik. A papírvékony kis üledékrétegek lapjai között több millió évvel ezelőtt élt növények és halak maradványaira lehetünk figyelmesek. A magas szervesanyag-tartalmú üledék neve az alginit (vagy olajpala), amely kialakulása különleges körülmények között történt. Eredjünk most ennek nyomába!
29
ÁPR
2016
A következő részlet egy 9. osztályos földrajz tankönyvből származik: "A szénsavas források hazánkban a savanyúvizek. Erdélyben ezeket borvíznek, Észak-Magyarország vulkáni utóműködéses területein csevicének nevezik." Az imént leírt földrajzos dogma ma már nem helytálló, hisz kutatások kimutatták, hogy a Mátra térségében található csevice-forrásoknak semmi köze a vulkáni utóműködéshez. De akkor mitől szénsavas és "savanyú" a vizük?
28
ÁPR
2016
A Zrínyi Miklós által írt eposzból jól ismert Szigetvártól ÉNy-ra található a Zselic elnevezésű kedves dombvidék. Az erdőkkel és szántókkal tarkított aprófalvas térség számtalan érdekes turisztikai csemegét rejt. Helesfa községben kell letérni Dinnyeberki felé, ahonnan rossz minőségű, de annál szebb erdei úton juthatunk el a kihalt falucskába Gyűrűfűre, amely ma ökofaluként "üzemel". Eredjünk most Gyűrűfű történetének nyomába!
26
ÁPR
2016
Eger és Miskolc között, a Bükk előterében szerény dombsági tájként húzódik meg a Bükkalja vidéke. A hazai turisták által kevésbé ismert terület rendkívül gazdag földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti értékekben. A látnivalókat rendszerezve észrevehetjük, hogy a legtöbbnek van valami köze a Bükkalja földtani felépítésében részt vevő vulkáni törmelékes kőzetekhez, név szerint a riolittufához és a dácittufához. Eredjünk most ezek nyomába!
24
ÁPR
2016
A magyar Alföld területét járva gyakran a szemünk elé tűnnek az "egyhangú" tájból kiemelkedő dombok, amelyeket összefoglaló néven kunhalmoknak hívunk. Györffy István néprajzkutató szerint a kunhalom fogalma a következő: "Olyan 5-10 m magas, 20-50 m átmérőjű kúp, vagy félgömb alakú képződmény, amely legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terült el, s nagy százalékban temetkezőhely, sírdomb, őr- vagy határhalom volt." Nevüket amiatt kapták, mert a régebbi korok kutatói a kunokhoz kötötték az építésüket. Az Alföldön valaha több tízezer kunhalom lehetett, amelyekből sok mára már megsemmisült (számuk napjainkban kb. 6000 lehet). Járjunk most utána, hogy kik, mikor és milyen célból építették ezen földműveket!
20
ÁPR
2016
Az Alföld és az Erdélyi-szigethegység találkozásánál, a Maros mellett, fontos utak kereszteződésében fekszik a 160 ezres lakosságú Arad. A sokat szenvedett történelmi magyar város ma Románia nyugati részének egyik "betondzsungele". A városon a legtöbb magyar turista csak átviharzik Torockó vagy Székelyföld felé igyekezve, pedig a város tartogat jó néhány, a magyar történelemhez kapcsolódó emléket is. Ezek közül a leghírhedtebb és az utóbbi időkben legtöbbet emlegetett emlékmű a Szabadság-szobor kompozíciója. 
19
ÁPR
2016
A vulkanikus kőzetekből álló hegységeink nem épp a barlangjaikról híresek, különösen igaz ez a Mátrára is. A barlang szó hallatán legtöbbünknek egy cseppkövekkel "kibélelt", mészkőben oldódással kialakult járatrendszer jut az eszünkbe. Barlangok viszont nem csak így alakulhatnak ki!
A föld alatti üregek egy speciális csoportját képezik az ún. nemkarsztos barlangok. Ezek nem karbonátos kőzetekben (pl. mészkő, dolomit) alakulnak ki oldódással, hanem valamilyen más magmás, üledékes vagy metamorf kőzetben. Létrejöhetnek üregek például homokkőben eróziós folyamatok által, andezitben tömegmozgásos vagy tektonikai erők hatására vagy metamorf palában az oldódó ásványok "eltűnésével".
17
ÁPR
2016
A Tokaji-hegység nyugati peremén fekszik a szép nevű Boldogkőújfalu falucska, amely Európa egyik mértani középpontjának számít. A községtől keletre, a Falu-hegy DNy-i oldalában bizarr sziklatömbökkel tarkított füves mező húzódik, amely természetvédelmi terület. A kőtenger elnevezés nem teljesen helyes, aminek megmagyarázása a következőkben vállalkozunk!
15
ÁPR
2016
Magyarország nemzeti folyója a Tisza, amely a történelmi Kárpátalján, a mai Ukrajna területén ered. A Fekete- és a Fehér-Tisza egyesülése után a folyó Magyarország felé veszi az irányt, hogy azt átszelve, Titelnél (Szerbia) ömöljön a Dunába. A "szőke" folyónk hordalékával és vizével éltette Alföldünket, gazdag halállományával etette és adott munkát a mellette lakó népességet. Az Alföldön hatalmas kanyarulatokat leíró Tisza viszont a Kárpátok hegyei között teljesen más arcát mutatja!
13
ÁPR
2016
Az Északi-középhegység központi részén, a mindenki által jól ismert Mátra és Bükk hegységektől északra, azok „árnyékában” helyezkedik el a Vajdavár-hegység. A terület elnevezése és pontos lehatárolása a mai napig vitatott a szakemberek körében: nevezik a vidéket Heves-Borsodi-dombságnak, Ózd-Pétervásárai-dombságnak vagy az egyik legmagasabb csúcsa után Vajdavár-vidéknek is. A kora-miocén (pétervásárai) homokkőből álló dombok ölelésében helyezkedik el az egykoron szebb időket is látott Borsodnádasd városa.
6
ÁPR
2016
A Pápa és Zirc között utazó vándor tekintetét egy hatalmas méretű várrom ragadja meg, amely látképével és táji hátterével együtt hazánk legszebb középkori vármaradványai közé tartozik. A rom és környezete nem csak kultúrtörténeti, hanem földtani és felszínalaktani értéket is képvisel. Eredjünk most ennek nyomába és ismerjük meg!
4
ÁPR
2016
A Visegrádi-hegység egyik legmagasabb és legkarakterisztikusabb csúcsa a 639 m magas Prédikálószék, amely "legkönnyebben" a Duna partján fekvő Dömösről közelíthető meg. A Rám-szakadék felé vezető Malom-patak völgyéből meredek kaptatón, a piros háromszög jelzésen juthatunk fel a bizarr sziklaképződményekhez, amelyek a Vadálló-kövek névre hallgatnak. A sziklaóriások között barangolva észrevehetjük, hogy mindegyik forma egyedi és különleges, amelyek különféle fantázianevekkel is felvérteződtek az idők folyamán (pl. Bunkó, Árpád trónja, Felkiáltójel, Nagytuskó). A kőmonstrumok kialakulásának megértéséhez vissza kell utaznunk az időben úgy 15 millió évet, amikor a Visegrádi-hegység térségét még pusztító vulkánkitörések formálták!
1
ÁPR
2016
A Nyugati-Mátrában, az Ágasvári Turistaháztól ÉNy-ra, az ott lévő erdők mélyén "furcsa dologra" lehetünk figyelmesek (persze csak az, aki nem megy el mellette!). A piros jelzésű turistaúttól pár lépésnyire, avarral takartan két lábnyom fedezhető fel, amelyet csak "török lábnyom" néven emlegetnek. Mi is lehet ez valójában? Mikor, miért és ki csinálhatta? A válasz gyors és egyszerű lesz: nem tudjuk!
30
MÁR
2016
A Pilis és a Budai-hegység között, a Pilisvörösvári-árok déli peremén fekszik Pilisszentiván. Az egykoron szénbányászatáról híres település ma rendezett településképével és kiváló túralehetőségekkel várja az arra járó vándorokat. Egy rövid sétával közelíthető meg a községtől DNy-ra, az Iváni-hegyen őrt álló merész sziklatorony, amely nevét magáról az ördögről kapta.
26
MÁR
2016
Európa egyik fő vízfolyása a Duna, amely a Kárpát-medencét a Kazán-szorosok térségében hagyja el. A Románia és Szerbia határán, magas sziklafalak között hömpölygő Duna vidéke számos természeti és kulturális látnivalót tartogat. Az egyik ilyen terület a szerbiai Galambóccal szemben, román oldalon található Lászlóvára környéke. A fotón látható "tenger" nem más, mint a Duna, aminek habjait éppen egy hajó hasítja. A hajótól jobbra egy magányos szikla emelkedik a Duna vize fölé, amely a Babakáj-szikla névre hallgat. A vízből "kilógó" sziklaóriáshoz számtalan érdekes történet és legendárium fűződik! Járjunk most ennek nyomába!
25
MÁR
2016
A Békés megyei Gyula és Békéscsaba között félúton fekszik Póstelek. Az erdőkkel övezett egykori Wenckheim-birtokot barangolva egy ódon kastélyrom falai között tehetünk történelmi időutazást.
Békés megye egyik legfiatalabb kastélya 1906-1909 között épült neobarokk stílusban Siedek Viktor bécsi építész tervei alapján. A pósteleki kastélyt és az azt körülvevő hatalmas parkot a szabadkígyósi gróf Wenckheim Frigyes és neje, gróf Wenckheim Krisztina adta nászajándékként Kriszta lányuknak, és vejüknek, gróf Széchenyi Antalnak.
24
MÁR
2016
Ki ne hallott volna, s ki ne ismerné Eger várát vagy annak történetét? Ki ne olvasta vagy látta volna az "Egri csillagok" örökbecsű regényt és filmet? Azt viszont már kevesebben ismerik, hogy Észak-Magyarország egykori legnagyobb erősségének falai milyen kőzetekből épültek fel! Ezek a kövek voltak azok, amelyek évszázadokig ellenálltak idegen hadak támadásainak, s ezek a falak adtak oltalmat a hős magyar védőknek is. Járjunk most Eger várának építő- és díszítőköveinek nyomába! Eger a Bükk-hegység DNy-i előterében helyezkedik el, változatos földtani környezetben. Ezt az összetett geológiai térséget tükrözik Eger várának erős falai is. 
23
MÁR
2016
Szolnoktól DK-re, a Tisza egyik szép holtága közelében fekszik Kengyel. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei település és Martfű városa között található Bagimajor, amely közigazgatásilag Kengyelhez tartozik. Az egykori uradalmi cselédek által lakott kis telep felett őrködik az Alföld egyik legszebb és legépebben megmaradt szélmalma. 
22
MÁR
2016
A borsodi megyeszékhelytől, Miskolctól északra, dombok ölelésében bújik meg Rudabánya városa. Az egykor módos és jelentős lakossággal bíró bányaváros ma lehangoló képet mutat. Az évszázados ércbányászat fontosságát még a település neve is mutatja, hisz a "ruda" szláv eredetű szó ércet jelent. 
20
MÁR
2016
Kölcsey Ferenc 1831-ben íródott "Huszt" c. epigrammája ezen sorral kezdődik. Iskola tanulmányaink során bosszankodva vettük tudomásul, hogy ezt a költeményt is tudnunk kell könyv nélkül. Az irodalom órákon a legtöbb esetben fel sem merül, hogy térképre és térben elhelyezzék ezt a ma Kárpátaljához tartozó kisvárost. Most ezt pótolva meséljenek a kövek Huszt váráról és környékének földtani felépítéséről!
16
MÁR
2016
Köröstárkány falucska Erdélyben, a Fekete-Körös partján, Belényes városának szomszédságában helyezkedik el. A közel fele részben magyarok által lakott település központjában emelkedik a hófehérre meszelt református templom, előtte Bartók Béla szobra áll. A templommal szemben, egy kis vaskerítéssel körbevett ligetben kőből emelt, koszorúkkal teleaggatott emlékmű emelkedik. Rajta aranyszínű betűkkel 91 név olvasható. Vajon kik lehettek ők és milyen bűnt követtek el? A haláluk napja megegyezik: 1919. április 19. Egyben ez a dátum Köröstárkány fekete napja is!
10
MÁR
2016
Hazánk északi részén, egy erdővel borított ősi vulkán alussza örök álmát, a Börzsöny. A Duna és az Ipoly "szorításában" fekvő, vulkanikus eredetű tájegységünk az Északi-középhegység legnyugatibb tagja. A zárt hegységben település alig akad, csak a peremi területeken. Az erdők mélyén vad sziklatornyok, sebes sodrású patakok és pompás kilátást adó bércek várják az arra vándorlókat. A Börzsöny hegyeit, völgyeit járva egy izgalmas és tanulságos földtani fejlődéstörténet is kibontakozik előttünk. Eredjünk most ennek nyomába!
8
MÁR
2016
A Déli-Kárpátok központi részén, az Erdély felől érkezők szeme elől szégyenlősen rejtőzve, méltóságteljesen emelkedik a Petrozsényi-medence fölé a Páreng. A tömeges, de nem vad megjelenésű hegység a Déli-Kárpátok második legmagasabb tagja (a Fogarasi-havasok után), amely a 2519 m magas Nagy-Párengben tetőzik. A hegység főgerince jó idő esetében 3-4 nap alatt kényelmesen végigjárható, s nem tartozik a legvadabb, legveszélyesebb vonulatok közé. Kalandozzunk most el ide, s járjuk végig a hegység legszebb tájait!
6
MÁR
2016
A barlang szó hallatán a legtöbbünknek valamilyen üledékes kőzetben (főleg mészkőben) kioldott és cseppköveket is tartalmazó járatrendszer jut az eszünkbe. Nem véletlen, hisz a legtöbb barlang olyan meszes kőzetben jött létre, amelyben a szénsavas és hordalékot tartalmazó víz eredményes oldó-koptató munkát tudott végezni. Azonban nem minden barlang alakult ki így! Erre kiváló példa a Cserhát-hegység keleti peremén fellelhető Függő-kői-barlang, melynek befoglaló kőzetei andezites jellegű vulkáni törmelékes kőzetek. De hogy alakulhatott ki üreg egy vulkáni kőzetben? Járjunk most ennek utána!
3
MÁR
2016
Arad után a Maros folyását követve hamarosan Erdély hegyei közé érünk. Az addig alföldi térszínen "csalinkázó" Maros itt már a Zarándi-hegység és az Erdőhát közé szorítva, hol keskenyebb, hol szélesebb völgyben hömpölyög. A Maros völgyében fontos kereskedelmi és hadiutak haladtak a történelem során, amelyeket erősségek védtek. Ilyen volt a Lippa melletti Solymos is, amely még romjaiban is tekintélyt parancsol. 
2
MÁR
2016
A Mátra és a Bükk között, a Tarna folyó mellett, festői környezetben fekszik Sirok község. A település neve sokak számára ismerős lehet középkori váráról, amely az osztálykirándulások kedvelt célpontja. A várrom mellett azonban számos földtani csemegét is rejteget a település és szűkebb környéke. Ilyenek a vártól ÉK-re őrt álló Barát és Apáca elnevezésű sziklaképződmények is.
29
FEB
2016
A fent olvasott, riasztónak tűnő kijelentés nem napjainkra vonatkozik, hanem a Mecsek 180 millió évvel ezelőtti állapotára! A Kelet-Mecsek völgyeiben helyenként sötét színű, vékonyan rétegzett, halmaradványokat tartalmazó üledékes kőzetek bukkannak elő. Ezen "halaspalák" lapjait "hajtogatva" a Mecsek földtörténetének izgalmas epizódja tárul a szemlélő elé. Kalandra fel, fedezzük fel együtt!
27
FEB
2016
A Pilis ÉNy-DK-i csapású, aszimmetrikusan kibillent sasbércekből álló keskeny vonulata zárja a földrajzi értelemben vett Dunántúli-középhegység üledékes kőzetekből álló tagjait ÉK felől. A hegységet Magyarország "szent hegyének" is szokás nevezni. A főleg mészkőből és dolomitból álló Pilisben számos látványos földtudományi érték kereshető fel. Ilyen a Pilisszentkereszt felett őrt álló Vaskapu is. 
24
FEB
2016
Az Erdélyi-szigethegységet kettészelő Aranyos folyó völgyében fekszik a vásárairól híres, főként románok lakta Topánfalva. Innen a Kis-Aranyos folyócska völgyében haladva érjük el Nemesi falucskát. A település szélén információs tábla jelzi, hogy védett paleontológiai területhez értünk, a Csiga-dombhoz. 
23
FEB
2016
A Dunántúli-középhegység egyik legkisebb területű és átlagmagasságú tagja a Velencei-hegység, amely a Velencei-tótól északra helyezkedik el. A 352 m magas Meleg-hegyben tetőző területet furcsa módon "hegységnek" nevezzük, míg hazánk más, sokkal magasabb térszínei (pl. az 541 m-en tetőző Pétervásárai-dombság) dombság néven szerepelnek térképeinken. A kis területű dombvidéki táj viszont magyarországi szinten (is) rendkívül gazdag földtudományi értékekben!
22
FEB
2016
A Bihar-hegység az Erdélyi-szigethegység egyik leglátogatottabb vidéke. Évente tízezrek keresik fel a Csodavárat, a Szamos-bazárt, vagy a Rozsdás-szakadékot, s járják a Czárán Gyula által kijelölt ösvényeket. A hegység déli végeinek természeti értékeit azonban már jóval kevesebben keresik fel. Ezek közül az egyik leglátványosabb az ún. "grohoti természetes híd". Eredjünk most ennek nyomába!
20
FEB
2016
A Bükki Nemzeti Park területén barangolva gyakran találkozhatunk bővizű karsztforrásokkal. Ezek közül sok nyáron teljesen száraz vagy csak alig csorog belőlük víz. Tavasszal viszont megesik, hogy több száz, sőt több ezer liter/perc hozammal "bömböl" a forrásszájakból a karsztvíz. Egy ilyen időszakos és működésekor rendkívül látványos karsztforrás a Felsőtárkánytól nem messze lévő Vörös-kői-völgyi Alsó-forrás. 
18
FEB
2016
A Székelyföld nyugati peremén, Székelykeresztúr és Székelyudvarhely között fekszik a csendes kis falucska, Agyagfalva. A település határában az arra utazó figyelmét egy heroikus kőemlékmű ragadja meg, amely a székely-magyar történelem egyik fontos eseményére emlékezik meg. Eredjünk most ennek nyomába!
16
FEB
2016
Hazánk területét különféle típusú, korú kőzetek és üledékek építik fel. Ezek között vannak pár millió, pár tíz millió, de akár több száz millió évesek is. Egy hegység kőzeteit vizsgálva különösen érdekesek lehetnek azok, amelyek a legidősebbeknek számítanak, főleg ha azok a felszínen is megmutatják magukat. A Dunántúli-középhegység(i-egység) legöregebb, felszínen is megtalálható kőzetei a Balatonfőkajár melletti Somlyó-hegyen bukkannak elő, egy "zsebkendőnyi" területen. 
14
FEB
2016
A székelyföldi Szováta városkától ÉK-re található a sokak által ismert Medve-tó. A Görgényi-havasok lábánál, 502 m tengerszint feletti magasságban fekvő tó vize kellemesen meleg, amely évente sok ezer fürdőzőt vonz. Emiatt a "Székelyföld Balatonjának" is hívják. Azt hihetnénk, hogy a tavat termálvíz táplálja és azért olyan meleg, de ez egyáltalán nem így van! Akkor viszont miért is meleg a vize?
13
FEB
2016
A Mátra nyugati peremén fekszik a kis település, Tar. A falu központjából turistaúton juthatunk el a Csevice-völgybe, ahol számtalan földtudományi érték kereshető fel. 
Ahogy a völgy neve is mutatja, benne szén-dioxidban és oldott ásványi anyagokban gazdag források, vagy ahogyan errefelé nevezik, csevicék fakadnak. A földrajz tankönyvek hibásan ezeket az erdélyi borvízforrásokhoz hasonlítják, és utóvulkáni működéshez kapcsolják. Ma már tudjuk, hogy a szén-dioxid a mélyben található karbonátos kőzetek bomlásából származik és felfelé áramolva beleoldódik a felszín alatti vizekbe, szénsavassá téve azokat.
11
FEB
2016
Nógrád megye északi részén, a szlovák határ mellett, periférikus helyen fekszik a kicsiny falucska, Ipolytarnóc. A település határában feltárt világhírű leletegyüttes miatt a terület a Novohrad-Nógrád Geopark egyik féltve őrzött gyöngyszeme, Európa Diplomával jutalmazott földtudományi attrakciója. A vezetővel látogatható geológiai tanösvény egyik megállójánál az üledékes összletből kővé vált fatörzsek bukkannak elő. Vajon hogyan kerülhettek oda? Milyen idősek lehetnek ezek a fosszíliák?
9
FEB
2016
Az Erdélyi-szigethegység egyik legdélebbi tagja a Zarándi-hegység (vagy Zarándi-havasok), amely bástyaként emelkedik a hatalmas természetföldrajzi tájegység, az Alföld végeláthatatlan síksága fölé. Szinte az Alföld és a hegyvidék találkozásánál fekszik Világos, amelynek neve nem cseng pozitívan a magyar történelem fejezeteit lapozva. 
8
FEB
2016
Fonyód a Balaton déli partjának közkedvelt üdülővároskája, amelyet nyaranta turisták ezrei lepnek el, hogy hűsítsék magukat a tó habjai között. Ide futnak be a Badacsonyból visszaérkező sétahajók is, amelyek általában a bortól megrészegült turisták hangjaitól zajosak. Azt viszont kevesebben tudják, hogy a fonyódi két kis vulkanikus hegy (Sipos-hegy, Vár-hegy) számtalan földtani látnivalót rejteget!
5
FEB
2016
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki (Borsodi)-dombság lankái között, a Csörgős-patak mellett fekszik az ősi, Árpád-kori kis település, Zubogy. Az 500 fős lakosságot alig meghaladó község fontos látnivalója az Árpád-kori templom és a mellette álló fa harangláb. 
Isten házának őse valamikor a 12-13. században épülhetett román stílusban, amelyet az 1400-as években az akkor divatos gótikus stílusban átépítettek. 
3
FEB
2016
Az Északi-középhegységben található Bükk hazánk egyik legváltozatosabb és legbonyolultabb kifejlődésű hegyvidéke. Felépítésében különféle korú tengeri üledékes kőzetek, heves vulkáni működésekről tanúskodó magmás és az ezek átalakulásával létrejött metamorf kőzetek is részt vesznek. 
A hegység északi területein (Észak-Bükki-antiklinális) a földtörténeti paleozoóikumban (főleg karbon és perm) képződött kőzetek nyomozhatók. Egy ilyen sekélytengeri mészkő tárul fel a védett Mihalovits-féle kőfejtőben, Nagyvisnyó mellett. 
1
FEB
2016
A Börzsöny keleti lábánál, Nógrád település központjában található a környezete fölé markánsan emelkedő Várhegy (286 m). 
A hegy kőzetanyaga a földtörténeti miocén korszakban (13-15 millió évvel ezelőtt) zajló vulkáni működés során keletkezett ún. biotitdácit. A fehér és szürke elegyrészekben (plagioklász földpátok), ill. hatszög alakú sötét biotit-csillámokban gazdag kőzet anyaga eltér a Börzsöny fő tömegét alkotó andezites összetételű kőzetektől. 
27
JAN
2016
A Fogarasi-havasok a Kárpátok egyik legmagasabb, legnehezebben járható és legvadregényesebb hegysége. Magassága és átjárhatatlansága miatt az Erdélyi-Alpok névvel is illették egykoron. Ezer évig futott a gerincén a történelmi Magyar Királyság és Havasalföld határa, erdőrengetegében haramiák, betyárok és szökött katonák bujdostak. Itt magasodik a történelmi Erdély legmagasabb pontja, a 2535 m magas Negoj és egész Románia legmagasabbika, a 2543 m magas Moldován. 
26
JAN
2016
Szeretett fővárosunk, Budapest nem a földtani értékeiről hírhedt, pedig nem is gondolnánk, hogy a felszínen és a felszín alatt mennyi érték rejtőzik! A Budán található Pusztaszeri út mellett sárgás színű kőzetkibúvás hívja fel magára a figyelmet, amely nem más, mint a védelem alatt álló "Pusztaszeri úti földtani alapszelvény".
25
JAN
2016
Ki ne hallott volna már az Aggteleki-karszt csodás, cseppkövekkel tarkított barlangjairól? Osztálykirándulások gyakori célja a Baradla-barlang, amely 25 km-es hosszával hazánk 2. legnagyobb barlangrendszere. Nézzük meg, hogy miként is alakulnak ki ezek a földalatti csodák, s benne a cseppkövek!
24
JAN
2016
A Bükktől északra fekszik a kevesek által ismert Upponyi-hegység. Az erdővel fedett hegyvidéki területet magyarországi szinten is idős kőzetek építik fel. Itt, a Nekézseny melletti Strázsa-hegyen találták meg a Kárpát-medence és hazánk legidősebb, szabad szemmel is látható ősmaradványát (makrofosszíliáját). Az idős mészkő egy egyenes vázú Nautilus-féle maradványait rejtette. 
23
JAN
2016
Szatmárnémeti és Nagybánya között, a Szamos folyó mentén fekszik az ősi település, Aranyosmeggyes. A település rejti Erdély egyik legszebb reneszánsz várkastélyának romjait. 
Az itteni Lónyay-kastély helyén már a 13. század második felében is vár állt, hiszen a Kaplony nemzetséghez tartozó András IV. László ellen merényletet követett el, emiatt a király elvette tőle a várát és azt Móricz Miklós erdélyi vajdának adományozta. A család leghíresebb tagja Meggyesi Simon, Dalmácia bánja volt, aki 1415-ben perben állt a Báthory családdal. 
21
JAN
2016
Hazánk egyik legkiesebb, mediterrán éghajlati elemekkel tarkított tájéka a Mecsek és a Villányi-hegység térsége. A Mecsek déli lankáin elterülő Pécs fekvésével, történelmi légkörével és látnivalóival a térség méltó központja. A város és környezete ezek mellett azonban tartogat még számos más meglepetést is!
19
JAN
2016
Nagyvárad és Kolozsvár között félúton találhatók Körösrév és Vársonkolyos községek, amelyek között a Sebes-Körös egy hatalmas szurdokot alakított ki. A terület kőzetanyaga egy kemény, jura korú (kb. 150 millió éves) mészkő, amely a Királyerdő hegység északi nyúlványai közé tartozik. Ebbe az emelkedő területbe vágta bele magát a folyó az elmúlt pár millió évben, s hozta létre az Erdélyi-szigethegység, sőt egész Erdély egyik leglátványosabb szurdokát. 
18
JAN
2016
A Gerecse a Dunántúli-középhegység északkeleti részén helyezkedik el. Erdőkkel borított hegyei és völgyei középkori királyaink kedvelt vadászterületei voltak. A sűrű erdők azonban nem csak nagyvadakat rejtenek, hanem számtalan földtani csemegét is!
17
JAN
2016
Salgótarjántól, Nógrád megye volt szénbányászati központjától és mai megyeszékhelyétől nyugatra hatalmas erdős, vulkáni hegyvilág alussza örök álmát, a palócok szent hegye, a Karancs. A "fekvő elefántnak" is nevezett hegyóriás a vidék legmagasabb (729 m) és legkarakterisztikusabb tájképi eleme, amelynek földtani kialakulása is rendkívül egyedi.
15
JAN
2016
Hazánk szeretett fővárosába általában nem a geológiai értékek miatt látogatunk el, pedig számtalan földtudományi csodával rendelkezik Budapest! Elég csak ha átnézünk a pesti rakpartról Budára és már is számtalan érdekes megfigyelést, megállapítást tehetünk. 
14
JAN
2016
Ki ne hallott volna már az európai nagyhatalmak leigázójáról és a jellegzetes fejfedőjéről is híres zsarnokról, Bonaparte Napóleonról. De vajon mit keres a kalapja a Pomáz feletti Kő-hegyen? A rossz hír az, hogy semmit, hisz ez egy különleges sziklaképződmény fantázianeve. Nézzük meg a továbbiakban, hogy hogyan is alakult ki ezen karcsú sziklatorony!
13
JAN
2016
Erdélyország egyik legvarázslatosabb tájéka a Bihar-hegység. A földtani változatosság miatt (magmás, üledékes és metamorf kőzetek is) rendkívül gazdag formakincs jellemzi a hegységet, ezért a turisták egyik kedvelt célpontja. Ilyen kedvelt célpont a képen is látható Rozsdás-árok (Rozsdás-szakadék, Rozsda-szakadék). A holdbéli táj igazi földtani paradicsom, amelynek kialakulása is különösen izgalmas!
12
JAN
2016
A Pilis és a Budai-hegység ölelésében, az Országos Kéktúra útvonala mentén helyezkedik el Piliscsaba bájos kisvárosa. A településtől délre elterülő erdő egy igazi földtani és felszínalaktani csemegét rejt, amely a Csabai-gomba névre hallgat. A gomba ez esetben nem ehető, mert kemény kőzetből áll, s több méter magas!
11
JAN
2016
A Felvidék szívében, a Vág folyó feletti szirten méltóságteljesen őrködnek Sztrecsény várának maradványai. 
Az erősség stratégiai jelentőségű helyre épült: oda, ahol a Vág folyó elhagyja a Kis-Fátra vonulatai közé "fűrészelt" Sztrecsényi-szorost és a Zsolnai-medencébe lép. A Vág folyó és völgye a Felvidék történelmében fontos szerepet játszott már a középkor, sőt régebbi idők óta is: komoly kereskedelmi és közlekedési tengely, valamint hadvonulási útvonal is volt. Többek között ezen útvonal védelmére épült Sztrecsény vára a 13. században.
10
JAN
2016
Aggtelek és Jósvafő között, nem messze a Baradla-barlang vörös-tói kijáratától különleges felszíni képződmények kereshetők fel, amelyek szín- és formagazdagságukkal hívják fel magukra a figyelmet.
Az Aggteleki-karsztot jól oldódó triász időszaki mészkövek alkotják, amelyeken rendkívül változatos formakincs alakult ki: víznyelők, dolinák, uvalák, karr-mezők és egyéb karsztos objektumok váltják egymást a területén. Az egyik legjellemzőbb forma a dolina (töbör), amely egy oldódással létrejött forma, alakja ovális, mérete változó. 
8
JAN
2016
Nógrád megyében, a Cserhát erdők borította dombjai között fekszik a turisták által közkedvelt Hollókő. A kis falu és táji környezete az UNESCO Világörökség részét képezi. A számtalan látnivaló közül az egyik legkedveltebb a falu fölé magasodó dombon épült középkori vár maradványai. A várat a 13. században építtette a Kacsis család. A vár történetét most kikerülve nézzük meg azt, hogy hová és miből is épült az erősség!
7
JAN
2016
A Balaton északi partján, a Tapolcai-medencében állnak őrt a bazalt kőzetanyagú vulkanikus tanúhegyeink. Ezek keleti szomszédságában, Badacsonyörs felett magasodik a 311 m magas Örsi-hegy, amely kakukktojásnak számít az előbb említett tanúhegyek között, hisz üledékes konglomerátum és homokkő alkotja. 
6
JAN
2016
A Velencei-hegység déli lábánál, festői környezetben, a Velencei-tó mellett helyezkedik el Sukoró. A település központjában, az országút mellett, növényzettel erősen benőtt egykori kis bányaudvar hívja fel magára a figyelmet. A sűrű "dzsungelen" áthatolva kőzetfal alá érünk, amely különleges földtani képződményt tár fel. 
5
JAN
2016
Kicsiny hazánk történelme során igen sokat szenvedett. Földjét dúlták tatárok, törökök, osztrákok, oroszok és még a jó ég tudja, hogy kik. Ennek a következménye az (is) lett, hogy a középkori építészeti emlékeink nagy része elpusztult. Nagyon kevés az olyan épületmaradvány hazánkban, amely a 18. századnál régebbről származik. Ezen kevés mementó közé tartozik a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Fegyverneken álló Csonka- vagy Pusztatorony. 
28
DEC
2015
A Kárpát-medence vízrajzi tengelye a Duna, amely az osztrák-szlovák határon lévő Dévényi-szorosban érkezik a Kárpát-medence területére. Hosszú utat megtéve a román-szerb határon "tátongó" Kazán-szoros(ok) mélyén int végső búcsút e kies medencének. 
23
DEC
2015
Ki ne hallott volna róla, ki ne ismerné a Keleti-Kárpátok vonulatai között fekvő Gyilkos-tavat? A tó meglátogatása a székelyföldi kirándulások kötelező programjainak egyike. De hogyan is alakult ki ez a festői környezetben elhelyezkedő állóvíz?
22
DEC
2015
A Balaton Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava, a "magyarok tengere", hazánk féltve őrzött kincse. Eredjünk most a Balaton kialakulásának nyomába, valamint próbáljuk meg felvázolni, hogy vajon ebben a formában mindig ott lesz-e a mi szeretett tavunk? A Balaton kialakulását és fejlődéstörténetét sokan kutatták és sokféleképpen próbálták megmagyarázni. 
21
DEC
2015
Ezúttal hazánk egy kevésbé ismert, de annál csodálatosabb vidékére látogatunk el, a Zselicbe. A Zselic Baranya megyében található, a Mecsek nyugati szomszédságában. Egy aprólékosan tagolt alacsony dombvidék, amelynek völgyeiben kicsiny zsákfaluk bújnak meg, ahol még tetten érhető a "romlatlan falusi levegő" fogalma. 
20
DEC
2015
A legenda úgy tartja, hogy a 11. században Szent László királyunk sokat hadakozott az országra kelet felől rárontó kunokkal és egyéb népcsoportokkal (pl. besenyőkkel). Az egyik alkalommal László király és csapata üldözőbe vette a menekülő kunokat. A kunok az általuk zsákmányolt aranypénzt maguk mögé kezdték szórni, tudván azt, hogy a pénzéhes magyar katonák majd a felszedésükkel fognak bajlódni, nem pedig az ő üldözésükkel. László király ekkor az ég felé fohászkodott, hogy az aranypénzek váljanak kővé. Ez így is lett, s László király győzelembe vitte a csapatát. A geológiai magyarázat viszont egészen más!
17
DEC
2015
A földtörténeti óidő (paleozoóikum) és középidő (mezozoóikum) határa, amely kb. 245 millió évvel ezelőttre tehető, nagyon kevés helyen tárul fel a Földön. Igaz ez hazánk területére is: a Bükkben ugyan folyamatos tengeri rétegsorban tanulmányozható a P/T (perm/triász) határ, de a balaton-felvidék is rejteget ezen témában egy-két kuriózum földtani feltárást. 
16
DEC
2015
Budapesttől nyugatra található Biatorbágy, amelyben egy használaton kívüli völgyhíd (viadukt) hívja fel magára a figyelmet. A vasúti emlékhez hazánk történelmének egy szomorú eseménye fűződik!
15
DEC
2015
Hazánk hegységeit geológiai időben mérve idős kőzetek építik fel, amelyek képződése akár több százmillió évet is felölelhet. Kialakulásuk mély óceánokhoz, sekély tengerekhez vagy épp különféle típusú vulkáni működésekhez köthetők. De vannak kivételek is: olyan üledékek, amelyek képződése ma is zajlik, gyakorlatilag a szemünk láttára. Ilyen a forrásmészkő (édesvízi mészkő) is. 
11
DEC
2015
Bizonyára sokan hallottak már az Tordai-hasadékról vagy a Békás-szorosról Erdélyben, de ha választ kéne adni arra, hogy melyik hazánk legnagyobb és leglátványosabb szurdoka, nem biztos, hogy mindenki azonnal tudná a választ. Ahhoz, hogy láthassuk ezt a fenséges csodát, a Bükk "árnyékában" elhelyezkedő Upponyi-hegységbe kell elvándorolnunk.
11
DEC
2015
A Cserhát keleti részén, Mátraverebély község mellett található az országos hírű kegyhely, Szentkút. A búcsújáróhely feletti meredek hegyoldalon, a Meszes-tető déli oldalában különös alakú nyílások sötét szájai ásítanak az arra járókra. A misztikus, emberkéz által faragott remetelakok érdekes múltbeli történetekről mesélnek nekünk!
11
DEC
2015
Az Erdélyi-szigethegység DK-i peremén helyezkedik el a Torockói-hegység, amely rendkívül változatos kőzettani felépítésű és domborzatú tájéka "Erdélyországnak". Ezúttal a hegység D-i peremére látogatunk el, a Kis-Ompoly völgyébe, amely Gyulafehérvár és Zalatna között fekszik. 
8
DEC
2015
Sokan ismerhetik a Törökországban található Kappadókia városát, ahol még napjainkban is több ezren élnek vulkáni kőzetekbe vájt hajlékokban. Azonban nem kell Kis-Ázsiába elmennünk azért, hogy hasonlókat lássunk, elég csak a Bükkaljáig!
Az Egertől Miskolcig húzódó dombvidéki táj (Bükkalja) kőzetanyagát különféle vulkáni tufák alkotják, amelyek 15-20 millió évvel ezelőtti robbanásos vulkáni működések során keletkeztek. A puha riolit- és dácittufák könnyen faragható és jó hőtani tulajdonságokkal rendelkező kőzetek, ezért alkalmasak voltak különféle ember-alkotta lakó- vagy gazdasági rendeltetésű hajlékok kialakítására. Ilyenek voltak a borospincék, az istállók és barlanglakások is. 
7
DEC
2015
Ha valaki már utazott át a dunaföldvári Beszédes József Duna-hídon, az észrevehette, hogy a város felőli oldalon a folyót magaspartok kísérik. 
A Duna völgyét nyugatról szegélyező leszakadások anyaga a negyedidőszakban (azon belül a jégkorszakban vagy más néven a pleisztocénben), a szél által szállított majd lerakott hulló por diagenizált (kőzettévált) anyaga, a lösz. Erre a lösszel fedett magasabb és árvízmentes térszín peremére épültek fel a folyót szegélyező ősi települések, így Dunaföldvár is. A jól védhető, termékeny talajú, vízmentes magaspartok azonban nemcsak pozitív tulajdonságokkal rendelkeznek!
6
DEC
2015
Ma az "aranygombos" Telkibányára látogatunk el a Zempléni-hegységbe, ahol a középkor óta komoly ércbányászati tevékenység folyt (pl. arany, ezüst). A településtől nem messze egy tanösvény járja végig a volt bányászati terület értékeit, amelynek az egyik fontos megállója a Veresvízi-altáró. 
5
DEC
2015
Pusztamarót egy kicsiny hegyi telep a Gerecsében, amelyet az Országos Kéktúrát járók jól ismerhetnek. Azt viszont kevesebben tudják, hogy egy komoly emberáldozatokat követelő csata zajlott itt!
1526. augusztus 29-én zajlott történelmünk egyik tragikus és sorsfordító eseménye, a mohácsi csatavesztés. A csata után a török csapatok felprédálták Buda környékét és az Észak-Dunántúlt is. Itt Pusztamarót térségében viszont egy komolyabb létszámú magyar csapat erődítette be magát és konokul ellenállt a török portyáknak. 
5
DEC
2015
A kőszén egy szilárd halmazállapotú, éghető, a földtörténeti múltban élt növények anyagából keletkezett szerves üledékes kőzet. Fosszilis energiahordozó, amely azt jelenti, hogy régen képződött, s bányászatával egyre kevesebb lesz belőle, egyszer majd elfogy. 
5
DEC
2015
Az "öreg kontinens", Európa alakját nem igazán lehet meghatározni, a (mértani vagy földrajzi) középpontját kimérni pedig szintén nem könnyű feladat. 
Kezdjük ott a problémát, hogy Európa földtani-lemeztektonikai értelemben nem is önálló kontinens, hanem Ázsiával együtt az Eurázsiai-kőzetlemez részét képezi. 
5
DEC
2015
A Balaton keleti partján található Balatonkenese, amely már messziről szemlélve is kivehető, köszönhetően a főlé tornyosuló magas és meredek, különféle üledékekből álló falnak. A látványos, napsütésben fehéren vakító kőzetfalat sokan tévesen "löszfalnak" mondják, pedig annál jóval idősebb üledékek építik fel! 
5
DEC
2015
A magyar Alföld keleti peremén, 1920 óta Románia területén fekszik Kismajtény község. A település központjában letérve Domahida felé pár perc alatt elérjük a vasúti megállót, amellyel szemben rejtőzködő kőoszlopra lehetünk figyelmesek, rajta 1711-es dátummal. Miről is mesél nekünk ez az eldugott helyen lévő komor kőoszlop? 
2
DEC
2015
Bauxit! Mindenkinek ismerősen csenghet a vöröses színű üledék neve, amely egy francia kisváros nevét őrzi. De azt kevesebben tudhatják, hogy a bauxit képződéséhez milyen érdekes és tanulságos történetek tartoznak. Induljunk hát el ezek nyomában! 
1
DEC
2015
A lenti képet látva azt hihetnénk, hogy valóban a híres törökországi Pamukkaléban járunk. A kép viszont nem ott, hanem a Heves megyei Egerszalók mellett készült!
1961-ben a község mellett a geológusok olaj és gáz után kutattak, amikor is a fúrás közben kb. 400 m mélyről 65°C-os termálvíz tört fel. A kutat magára hagyták, viszont az elégtelen műszaki lezárás miatt a kút "eresztett". 
30
NOV
2015
A Vereckei-hágó fogalom a magyar történelemben. Az Ukrajnában, Kárpátalján található hágó ma az Északkeleti-Kárpátok egyik legjelentősebb átjárója és az volt a történelemben is. 
A magyar törzsek többek között itt keltek át a Kárpátokon és foglalták el későbbi hazájukat, a Kárpát-medencét. A későbbiekben többször tört itt ellenség a magyar népre, pl. a 13. században a tatárok vagy az I. világháború idején az orosz cári erők, de súlyos harcok folytak itt a II. világháborúban is. A 18. század elején többször járt erre Rákóczi Ferenc is. 
30
NOV
2015
A barlang szó hallatán mindenkinek egy cseppkövekkel teli, látványos üregrendszer jut eszébe, ahol kényelmesen sétálva bámészkodhatunk a föld alatti mesevilágban. 
A hivatalos megfogalmazás szerint (1996. évi LIII. törvény 23. paragrafus): a barlang a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, melynek hossztengelye meghaladja a két métert és - jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása utáni - mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást. 
28
NOV
2015
Tegnap a kőolaj kialakulásáról ejtettünk néhány szót. Ma pedig nézzük meg, hogy a mélyben, a kőzetek pórusaiban felhalmozódó olajat hogyan tudjuk a felszínre hozni!
A kőolaj és a földgáz bizonyos körülmények között meg tud jelenni a felszínen is, így fedezték azt fel pl. az ókori Mezopotámiában élők, hogy azok éghetőek. 
28
NOV
2015
A mai rendhagyó "földtan óra" keretében megismerkedünk a kőolaj kialakulásának és felhalmozódásának törvényszerűségeivel. 
A kőolaj és a belőle készült termékek (pl. gázolaj, benzin, kerozin, stb.) nélkül nem úgy működne az életünk, ahogyan működik (gondoljunk csak pl. az autóinkra). De hogyan is keletkezik ez a sötét színű, viszkózus, jellegzetes szagú, általában folyékony halmazállapotú anyag? 
28
NOV
2015
Erdély déli részére a 12. században nagy számban érkeztek német telepesek, akik virágzó gazdaságot és kultúrát hoztak létre. A szászok számtalan kiváltsággal rendelkeztek, vezetőjük a szebeni polgármester volt. 
Az általuk lakott településeken, főleg a török betörések miatt, védelmi céllal erődített templom épült. Ha támadás érte a közösséget, akkor az egész falu népe a falak védelmébe tudott húzódni, s akár több hétig-hónapig ott tartózkodni. Ilyen volt az UNESCO Világörökség listán szereplő, a képen látható szászfehéregyházi erődtemplom is. 
28
NOV
2015
Ezt szokták kiáltani és hírül adni egymásnak a Bükkben, Felsőtárkány környékén élő helybéliek. Az Imó ez esetben nem egy bükki erdők mélyén élő betyár, hanem a Bükk egyik legbővizűbb karsztforrásának neve. 
28
NOV
2015
Ma Nógrád megyébe látogatunk el, egy Kazár nevezetű, egykoron szénbányászatáról híres község mellé. A település keleti szélén eligazító-tábla jelzi, hogy itt kell letérni az ún. "kazári bad land" felé, amely 20-25 perces könnyed sétával érhető el. 
28
NOV
2015
Szolnoktól délre található Tószeg. A település neve fogalom a régészek körében, hisz itt tárták fel az európai bronzkor egyik legjelentősebb települését. A Lapos-halom (Kucorgó) rétegsora hossz időn át a közép-európai bronzkori időrend meghatározásának alapjául szolgált. Kr. e. 1800-1400 között létezett itt több virágzó település, amelyek kultúrrétegeiből tevődik össze a halom. 
28
NOV
2015
Ezúttal a Székelyföldre látogatunk el, a terület egyik legelzártabb és legősibb jegyeit megőrző településére, Énlakára.
Énlaka környéke már az ősidők óta lakott, s már a rómaiaknak is állott erődje a település helyén. A római kövek egy részéből épült fel a település legmagasabb pontján álló csodálatos, 15. századi unitárius templom. A templomot a története során többször átépítették, de máig megőrizte archaikus jegyeit. Az épület különlegessége, hogy falai között lelhető fel (egy mennyezeti deszkán) egy olyan rovásírásos szöveg, amely első az összes közül. 
28
NOV
2015
Szolnoktól délre található egy ősi, csendes kis halászfalu, Tiszavárkony. A település a középkori magyar történelemben többször is fontos események színhelye volt, az egyiknek már lassan 1000 éve!
I. András (1046-60) élete és uralkodása vége felé választás elé állította testvérét, a későbbi I. Bélát. Ez a híres és nevezetes találkozás 1059-ben történt Várkony mellett, András király egykori kis várában, a Tiszától nem messze lévő mocsárvilágban.
28
NOV
2015
Hazánk nyugati határszélén fekszik a Kőszegi-hegység, amely átnyúlik Ausztria területére is. A hegységet az Alpok hazánk területére is átnyúló hatalmas takarója alkotja, melynek kőzetanyagai főleg jura és kréta korú metamorfitok. 
Az Országos Kéktúra útvonalán haladva az egész Dunántúl legmagasabb pontja, a 882 m magas Írott-kő felé, ajtóval lezárt épületre lehetünk figyelmesek az erdő mélyén. Ez nem más, mint Szálasi Ferenc bunkere, búvóhelye!
20
NOV
2015
A Dunántúli-középhegység egyik legterjedelmesebb tagja a Bakony. Jelentőségét az is mutatja, hogy régen az egész középhegységre a Bakonyerdő kifejezést használták. 
Mivel a Bakony javarészt üledékes kőzetekből áll, ezért hegységszerte számtalan barlanggal találkozhatunk. Ilyen a Bakonybéltől nem messze, a Száraz-Gerence-völgy felett 50 méterrel tátongó Pörgöl-barlang (Száraz-Gerencei-barlang) is. A kb. 40 m hosszú, fokozottan védett barlang egy ősi forrásbarlang maradványa, amely valaha a völgytalpon helyezkedett el. A terület kiemelkedése miatt viszont ma kb. 50 m-rel a völgytalp felett található, s egy romosodó, elaggott forrásbarlang képét mutatja. 
20
NOV
2015
Szeged hazánk és a Dél-Alföld egyik lüktető gazdasági, oktatási és kulturális központja. A város számtalan látnivalót rejteget, de azt már kevesebben tudják, hogy itt volt az Alföld egyik legnagyobb vára!
A vár elődje már a tatárjárás előtt létezett, de komolyabb bővítésére és megerősítésére az 1241/1242-es események után került sor. Szeged az Erdélyből a Maroson érkező só egyik fontos vég- és átrakóállomása volt, ami fontos védelmet igényelt. 
20
NOV
2015
Az egykori Máramaros vármegye területén, nem messze az ukrán-román határon fekvő Máramarosszigettől, nyáron fürdőzők zajától hangos tavakat találhatunk. Első ránézésre semmiben nem különböznek a többi tótól, de vizüket megízlelve azt tapasztalhatjuk, hogy sós, mint a tengervíz. Hogyan lehetséges ez? 
20
NOV
2015
Ki ne ismerné a híres és hírhedt magyar betyárt, Rózsa Sándort? Kalandos életéből irodalmi művek, filmek születtek. Azt viszont már kevesebben ismerik, hogy hol és hogyan fejezte be életét!
Rózsát 1869-ben fogták el és hosszú per után 1872-ben ítélték el. Az ítélethozatal utáni évben a történelmi Magyarország egyik leghírhedtebb, legkeményebb és legszökésbiztosabb börtönébe került, az erdélyi Szamosújvárra (1873. május 5.). Erre azért került sor, mert a szegedi Csillagbörtönből többször is szökni próbált. 
20
NOV
2015
Szarvas városáról a legtöbb magyarnak az arborétum vagy a Tessedik Főiskola képzései jutnak eszükbe. A szép fekvésű és műemlékekben gazdag városka azonban több meglepetést is tartogat az arra járóknak! 
20
NOV
2015
A mai napon egy látványos földtani jelenség nyomába eredünk, melynek a neve vetőkarc.
A képen a volt gánti, bagoly-hegyi bauxit külfejtés egy részlete látható. A bányatelep DNy-i szegletében egy hatalmas, K-Ny-i csapású kőzetfalra lehetünk figyelmesek. Közelebbről szemügyre véve olyan benyomást kelt a barnás- és lilásvörös színű kőzet (triász dolomit) felszíne, mintha egy macskaféle összekarmolta volna. 
20
NOV
2015
Az Alföldi Kéktúra Mindszentnél éri el a Tiszát. A városkán átsétálva elhaladunk a Mindenszentek tiszteletére felszentelt római katolikus templom mellett.
A templom első ránézésre olyan, mint az összes többi magyarországi, barokk stílusban épült 18. századi templom. Ám valamiben még is különbözik!
Az épület homlokzatát jobban megfigyelve két lövedéket vehetünk észre a falba fúródva, amely egy rendkívül zavaros történelmi időszakról mesél nekünk. 
20
NOV
2015
A Bükk hazánk egyik legváltozatosabb és egyben legbonyolultabb földtani felépítésű hegysége. Felépítésében részt vesznek különböző korú és kifejlődésű magmás, üledékes és metamorf kőzetek is. 
20
NOV
2015
Pilisborosjenő mellett bizarr és látványos sziklaalakzatok állják a kéktúrázó útját, amelyek a Teve-sziklák névre hallgatnak.
A sziklák anyaga triász (kb. 200 millió éves) dolomit (Fődolomit Formáció), amely a Tethys-óceán sekély selfjén rakódott le.
A rideg, törésekkel átjárt dolomitot különféle oldatok járták át kialakulása után. Az oldatok hatására a kőzetek egy része porlódni kezdett, amely miatt gyorsabban pusztult. Más részei viszont kalcittal cementálódtak és ellenállóbbak lettek. Ennek köszönhető, hogy az "idő vasfoga" kiformálta a jó öreg tevét, hisz ott a dolomit ellenállóbb volt. A képen is látható rózsaszínes elszíneződések az oldatokkal érkező vasnak köszönhetőek. 
20
NOV
2015
Ezúttal a Retyezát déli előterébe, a dínóleleteiről híres Hátszegi-medencébe látogatunk el, egy Demsus nevű, románok lakta községbe. A falucska egyedülálló építészeti értéket őriz! 
20
NOV
2015
A geológia egy különös tudománynak tűnik a külső szemlélő számára. A geológus azokat a feltárásokat keresi állandóan, ahol a területet alkotó kőzetek szálban kibukkannak. Ez azért jó, mert földmunka nélkül megvizsgálhatja az adott területet alkotó földtani képződményeket. Így van ez a Baranya megyei Bodán is!
Boda község környékén több helyen előbukkan egy barnásvöröses színű agyagkő, amely a BAF (Bodai Agyagkő Formáció) névre hallgat, kora perm. A gumósan málló kőzet nem alkot látványos kibukkanásokat, de környezetföldtani szerepe a közeljövőben fontos lehet Magyarországnak. 
20
NOV
2015
Hazánk egy csodálatos és kevésbé ismert tája a nyugati határszélen fekvő Őrség. A kis faluk romlatlan levegője, a népi építészet, az ember és a táj harmóniája jellemzi a területet. 
20
NOV
2015
Ezúttal a Székelyföld szívébe látogatunk el, a Csíki- és a Kászoni-medencéket elválasztó hágóra, a Nyerges-tetőre (878 m). Az erre utazó felérve a hágóra az út egyik oldalán magas emlékműre, a másik oldalán pedig egy kopjafák százaiból álló emlékparkra lesz figyelmes. Az 1848/1849-es szabadságharc egy tragikus, de annál fontosabb helyszínére érkezett meg! 
20
NOV
2015
A hétköznapi életben gyakran használjuk a kavics szót, akár viccesen egy kocsi nagyságú sziklára is. De valójában mi is az a kavics? Hogyan fogalmazzák meg a geológusok?
20
NOV
2015
Tiszaújlak település ma Ukrajnában van, Kárpátalján, a magyar határhoz közel.
A település örökre beírta a nevét a magyar történelembe, hisz itt zajlott a Rákóczi-szabadságharc (1703-11) első győztes csatája 1703. július 14-én.
1903-ban, a győztes csata évfordulójának 200 éves évfordulóján egy csodálatos emlékművet emeltek itt, amely egy mesterséges halom tetején állott. A halom földanyagát a magyar vármegyék földjéből hordták össze.
1945-ben a szobrot utolérte a végzete: a szovjet katonák ledöntötték, szétverték, s anyagát az elesett szovjet katonák emlékművébe építették bele. 
20
NOV
2015
Normális esetben a túrázónál lévő iránytű vagy tájoló a mágneses északi irányt mutatja. Ez a Salgótarján melletti Szilvás-kőn nem így van!
A Szilvás-kő anyaga a bazalt nevű vulkáni kőzet és annak robbanásos kitörési termékei (lapillitufa, bazalttufa). A vulkáni működés kb. 2-4 millió évvel ezelőtt zajlott.
A hegy tetejének közelében egy olyan kis kőzetkibukkanás lelhető fel, amely mellett a turista "csont nélkül" elmenne. De milyen kár is volna! 
20
NOV
2015
Az ókori latin mondás, a "saxa loquuntur", azaz a "kövek mesélnek" a mai példánk esetében hatványozottan igaz.
A Káli-medence a Balaton-felvidék nyugati részét képezi, s rendkívül változatos földtani környezetben helyezkedik el. Ez a geodiverzitás megmutatkozik az épített örökségben is.
A képen egy szentbékkállai porta szárazon, kötőanyag nélkül rakott kerítése látható. A rendkívül színes kőzetfalat közelebbről megnézve rájöhetünk arra, hogy a területet felépítő szinte összes kőzetfajta megtalálható.
20
NOV
2015
A Nógrád megyei Bárna községtől északra található a Szer-kő (vagy Szér-kő). A védett és látványos homokkő-orom számtalan földtani csemegét rejt.
A hegy felépítésében egy sekélytengeri homokkő vesz részt, amely kb. 19-23 millió évvel ezelőtt (kora-miocén) képződött (Pétervásárai Homokkő Formáció).
28
OKT
2015
Erdélyben, Székelyföldön, nem messze Erdőszentgyörgy városkájától, dombok között, elhagyatott vidéken egy víztározó található. Partjára érkezve épületek maradványai tűnnek elő és egy emlékfal: Bözödújfaluban járunk. 
28
OKT
2015
A rövid szünet után folytatjuk szokásos napi rovatunkat. Ezúttal Nógrád megyébe, a Cserhát dombjai közé látogatunk el.
Szanda község felett található a Péter-hegy, ahol évtizedekig egy kemény és kopásálló vulkáni kőzetet bányásztak, melynek a neve andezit. A bányászatnak a legjobb minőséget az az andezit adta, amely a felszínhez közel dermedt meg, de nem jött ki a felszínre. A vulkáni működés a területen kb. 14-15 millió évvel ezelőtt zajlott. 
28
OKT
2015
Ezúttal Erdélybe látogatunk el, Szászsebes városka mellé. Főleg napsütéses időben már messziről vöröslik a településtől nem messze található dombsor. Közelebb merészkedve és felmászva hozzá hihetetlen változatos és látványos morfológia tárul elénk! De hogyan is alakultak ki az indiánsátrakhoz hasonló kis kúpok?
28
OKT
2015
A Salgótarján környéki hegyek számos hasznosítható ásványi nyersanyagot rejtenek. A 19. század közepén indult meg a miocén korú barnakőszén kitermelése, amelyet pár évtizedre rá követett a bazaltbányászat is. A bányászati tevékenység teljesen átalakította a város természeti-társadalmi környezetét és szerkezetét is. 
A várostól nem messze található a Medves-fennsík, amely Közép-Európa legnagyobb bazaltplatója. A bazalt alatt nem is olyan mélyen rejtőznek a szénrétegek, amelyeket a plató alól mélyműveléssel termeltek ki. A szén és a bazalt szállítása egy rendszerre épült rá, amelynek fontos elemei voltak a keskeny nyomközű vasutak. 
28
OKT
2015
Ezen az esős hétfői napon a Bükk déli peremére látogatunk el, a Cserépfalutól északra lévő Hór-völgy oldalába. A völgytalp aljáról meredek lépcsősor indul a 279 m tengerszint feletti magasságban található Suba-lyuk sötét szájához, amely a völgy talpa felett kb. 40-50 m-re helyezkedik el. 
A Bükk egyik legnagyobb barlangja nevét egy szegény cserépfalui betyárlegényről, Suba Lukácsról kapta. A hatalmas üreg egy triász időszaki mészkőben oldódott ki, amely neve Bervai Mészkő Formáció. A formáció karbonátos üledékei egy terjedelmes karbonát-platformon rakódtak le, amelyet trópusi meleg és sekély vizű tenger borított. A mészkövet megfigyelve az egykori gazdag tengeri élővilág maradványai is tanulmányozhatók (pl. mészszivacsok, telepes korallok). A könnyen oldódó mészkőbe a magasabb térszínekről leszálló vizek hatalmas üreget oldottak/koptattak ki.
28
OKT
2015
Ezúttal a Kárpát-medence egy kevésbé ismert, de szemet gyönyörködtető zugába, a ma Ukrajnához tartozó Kárpátaljára látogatunk el. A terület számtalan természeti és kulturális csodája közül most a Kárpátok sűrűjébe hatolunk be, s vasbeton romokat nézegetünk, az Árpád-vonal maradványait. 
28
OKT
2015
A Dél-Dunántúlon található Villányi-hegységet a földtörténeti mezozoóikumban (középidőben) képződött üledékes kőzetek építik fel. Ezek főleg triász, jura és kréta korú, döntően karbonátos kőzetek (főleg mészkő, alárendelten dolomit), amelyek a képződésük utáni földtörténeti korokban pikkelyekbe rendeződtek. Ezek a deformált kőzettestek "lógnak" ki a környék laza üledékekkel borított térszíneiből. A borairól is híres hegység legmagasabb pontja a 442 m magas Szársomlyó. 
28
OKT
2015
A mai napon a Tokaj-Eperjesi-hegység (közismertebb nevén Zempléni-hegység) nyugati peremére látogatunk el. Ott áll őrt Boldogkő vagy régies nevén Bodókő vára. A hatalmas középkori erődítmény viszonylag jó állapotban vészelte át a történelem viharait és Észak-Magyarország egyik legjobban látogatottabb vára. Most nem is igazán a várról lenne szó, hanem arról a hatalmas sziklagerincről, amire felépült!
28
OKT
2015
A kicsiny hegyi falu, Szarvaskő Eger és Szilvásvárad között helyezkedik el, a Bükk nyugati peremén. 
A ma már üdülőfalunak mondható Szarvaskő fölött vöröses sziklákból álló bérc emelkedik, melyen egy középkori vár romjai találhatók. Innen tovább gyalogosan közelíthető meg az Akasztó-bérc, ahonnan a lent látható kép is készült. Innen a tájra csodálkozva lábunk alatt észrevehetünk egy rendkívül mély és kacskaringós szurdokot, melyben a közút is alig fér el, a vasút pedig nem is.
28
OKT
2015
A geológusok a föld 4,6 milliárd éves történetét időkre, időszakokra, korokra és korszakokra osztják. Az így megtestesülő kortáblát böngészve észrevehetjük a földtörténeti paleozoóikum (óidő) és mezozoóikum (középidő) határát kb. 245 millió év környékén. De miért pont ott húzták meg a két idő határát? Mi történhetett ott? 
27
OKT
2015
Ezúttal hazánk északi határvidékére látogatunk el, az UNESCO Világörökség listáján is szereplő Gömör-Tornai-karszt területére.
Szögliget községről északra, egy 460 m magas meredek mészkőkúp tetején vigyázzák a tájat a középkori Szádvár maradványai. 
A hatalmas területen fekvő, 13. században épült várat a Habsburgok parancsára 1688-ban rontották el, robbantották fel. A várhoz több jelzett turistaút és tanösvény is felvezet. 
A Szádvári tanösvény mentén haladva a vár romjai felé, a szekérútra tekintve érdekes alakzatokat figyelhetünk meg. A triász, mélyebb tengerekben képződött mészkő felszínén hosszan elnyúlt, vonalas objektumok vehetők észre, olyan mintha egy szekér nyomai lennének egy sáros úton. Ez alapvetően így is van, csak ez a mészkő felszínén van. Hogyan lehetséges az, hogy egy ilyen kemény mészkőben látszik az egykoron erre járó szekér keréknyoma?
27
OKT
2015
Ezúttal a Zempléni-hegység (Eperjes-Tokaji-hegység) és az Alföld találkozási zónájába, a tokaji Nagy-hegyre látogatunk el. Az 512 m magas vulkáni kúp már messziről uralja a tájképet, s az Alföld északi részén található városokból is kiválóan látszik, főleg tiszta légköri viszonyok között. 
A boráról (is) nevezetes Nagy-Kopaszt egy több szakaszból álló vulkáni működés hozta létre a földtörténeti miocén kor közepén, a szarmata emelet végén (11-12 millió éve). Egy ÉNy-DK-i csapású hasadék mentén zajló vulkanizmus legdélebbi tagja volt a Nagy-hegy. Anyaga egy piroxénekben gazdag dácit. Az azóta eltelt idő "vasfoga", eróziója ezt a rétegvulkánt erősen lepusztította, egy egyedi rétegvulkáni romot hozva létre. Szilárd és kemény vulkáni kőzeteit több helyen bányászták is, amelyet hatalmas, ma már védett bányaudvarai jeleznek. 
27
OKT
2015
Ha valaki olyan térszínen túrázik, amelyet jól oldódó mészkövek borítanak, feltűnő lehet, hogy egy olyan speciális formakincs alakul ki ezeken a területeken, amely máshol nem jellemző. Azt a folyamatot, amely hatására a karbonátos kőzetek szénsavas víz hatására oldódnak, karsztosodásnak nevezzük, az így létrejött formakincset pedig karsztos formáknak nevezzük. 
A legjobban a tiszta kalcium-karbonátból álló mészkövek oldódnak, de tudnak karsztosodni bizonyos homokkövek, a dolomit, egyes sókőzetek és akár a lösz is. Kétség kívül a leglátványosabb és legklasszikusabb formakincs mészköveken jön létre. A folyamat elemei, amelyek nélkül nem jöhet létre a karsztosodás: jól oldódó mészkő, oldószer (szénsavas víz) és talaj (ez a szénsavas vízzel összefügg). 
27
OKT
2015
A Retyezát a Déli-Kárpátok gyöngyszeme: hatalmas sziklakolosszusai, éles gerincei, glaciális teknővölgyei, színpompás tengerszemei egyedülállóak a Kárpát-medencében. 
A vad hegytömeg a Déli-Kárpátok kristályos övezetébe tartozik: fő kőzetei a különféle típusú metamorf kőzetek és az ezekbe nyomult és exhumálódott mélységi magmás kőzetek (pl. gránit, granodiorit). A 2500 m fölé emelkedő csúcsokkal büszkélkedő hegységet a pleisztocénben (jégkorszak) komoly eljegesedés érte. Völgyeiben több km hosszú gleccserek nyújtóztak, kőzeteit a fagy aprózta. A jég hatásának köszönhetően olyan vad a hegység. A tengerszemeit is a jég vájta ki. A legmagasabb pont a 2509 m magas Peleaga. A nemzeti parkká nyilvánított hegység a kárpáti vándorok és turisták közkedvelt tartózkodási helye. 
27
OKT
2015
A mai alkalommal a Tokaji-hegység déli peremére látogatunk el, Sárospatak városa mellé. A Megyer-hegyi Tengerszemhez felvezető út mellett magányos, növényzettel körbenőtt sziklák emelkednek. Alapesetben az arra járó elsétál mellette, de mi most nem ezt tesszük, álljunk meg pár perc erejéig!
27
OKT
2015
Arad külvárosában, a vár közelében, sportpályák között, méltatlan helyen áll az aradi vértanúk tiszteletére 1881-ben emelt obeliszk. A domb belsejében a vértanúk földi maradványai nyugszanak. 
27
OKT
2015
Egy pár napos szünet után, amely a Geotóp Napok zempléni terepi eseménye miatt volt, ismét jelentkezünk szokásos rovatunkkal. 
Számtalan helyen találunk hazánk hegyvidéki területein kőtengereket, amelyek közül a legnagyobbak és legszebbek magmás kőzetekhez köthetők (főleg andezit és bazalt). Vajon mi is okozhatja azt, hogy ezek a kemény és ellenálló kőzetek "megadják magukat" és darabjaira hullanak szét?
27
OKT
2015
A Bükk hegységről iskolai tanulmányaink idejéből az juthat eszünkbe, hogy mészkőből álló hegység. A Bükk fő tömegére ez hellyel-közzel igaz is, de már kevesebben tudják, hogy a terület Bükkaljának nevezett tájegységét vastag, több száz méter vastag, vulkáni robbanások során képződött tufa fedi. 
Ebben a vulkáni törmelékes rétegsorban a természet és az ember számtalan "faragást" mélyített, ilyenek a Bükkalját behálózó mélyutak is. 
27
OKT
2015
A rideg kőzetekből álló hegyláncok és a történelmi emlékekben gazdag Kárpát-medence után most egy olyan szó szerint "földtani" egységet elemzünk, amely ebben a percben is mindenkit körülvesz. Ez nem más, mint a talaj!
A talaj szavunk egy ősi finnugor szó és telket jelentett eredetileg. A talajra többféle definíció létezik, de általánosságban elfogadhatjuk azt a megfogalmazást, hogy: a talaj a földfelszín legkülső, szilárd, termékeny része, amely vizet és tápanyagokat biztosít a benne élő élőlények (alapvetően a növények) számára. 
A talaj alapvetően különféle szilárd ásványok keveréke, amelyben azok mellett található több és kevesebb víz és levegő, valamint szerves vegyületek is. Sok csapadék és alulról jövő felszín alatti víz hatására a talaj szilárd részei között lévő pórusokból a levegő kiszorul és víz veszi át a helyét. Ellenkező esetben a kiszáradás hatására a víz kiszorul, és a levegő veszi át a szerepet.
27
OKT
2015
Egy kis dunántúli falu mellé látogatunk el, amelynek neve Füle. Ekkor szokták mondani, hogy ha valakinek nincs itt dolga, akkor nem jön erre! A földtanosoknak viszont ismerősen kelljen, hogy csengjen a település neve!
Füle határában emelkedik a Kő-hegy, amely nem más, mint a helyiek szőlőhegye. Rajta sétálva kis présházak, hétvégi házak, gyümölcsösök és szőlősök tűnnek elő, a hegy tetejét pedig buja erdő borítja. A fák közé betérve egykori kis "bicskabányák" helyei látszanak, amelyekben sóderszerű üledékek találhatók. Vajon érdekes lehet ez nekünk? A válasz: igen!
27
OKT
2015
A Dél-Dunántúlon méltóságteljesen emelkedik az alacsonyabb térszín fölé a borairól is nevezetes Villányi-hegység. 
A hegység fő tömegét triász, jura és kréta korú (mezozoós) üledékes kőzetek, főleg különféle mészkövek építik fel. A rétegsor legszemléletesebben a Villány melletti Templom-hegyen tárul fel. 
A sasbércekből (horsztokból) álló alacsony hegység legmagasabb pontja a 442 m magas Szársomlyó (a szár szó a régi magyar nyelvben kopaszt jelent). A védett hegy nevezetes földtudományi, tájképi, kultúrtörténeti és növénytani/állattani értékeiről is.
27
OKT
2015
Ezúttal a Vértes hegység mészkő és dolomit alkotta bércei közé látogatunk el, de most nem a kőzeteket vizsgáljuk, hanem a történelem viharainak szeleit fogjuk vitorlánkba. 
Az Országos Kéktúra útvonalától és az egykori bauxit-bányászatáról nevezetes Gánttól nem messze, egy csendes völgyben kicsiny temető fejfáira akadhatunk. Kápolnapusztán vagyunk, amely ma Gánt lakatlan külterülete. Az egykoron virágzó kis települést sváb családok lakták, akiknek főleg az erdő adott munkát. A település végnapját 1945. március 16. napja jelentette. 
27
OKT
2015
A Dunántúli-középhegység ÉK-i elvégződésénél, a Budai-hegység és a Visegrádi-hegységek között, ill. azok szomszédságában helyezkedik el a Pilis. 
A hegység egy keskeny, ÉNy-DK-i csapású, aszimmetrikusan kibillent sasbércekből álló terület, amelyet főleg triász időszaki mészkő és dolomit alkot. Fiatalabb kőzetek csak foltokban vannak jelen (pl. jura). Érdekes a hegység elnevezése is: a pilis szó gyakorlatilag a hegyek kopasz tetejét jelenti, amely olyan, mint a szerzetesek fejbúbján található tonzúra. 
A hegységet felépítő mészkő és dolomit a Tethys elnevezésű óceán selfjén rakódott le a késő-triász idején (kb. 200 millió éve). A 200 m-nél nem mélyebb, trópusi, jól átvilágított vízben hatalmas mennyiségű meszes iszap rakódott le az évmilliók alatt. A tömörödő, kompaktálódó meszes iszapból hosszú idő alatt kalapálható, kemény kőzet lett. A meszes iszap a száraz klíma miatti betöményedő víz miatt helyenként dolomitosodott. A meszes iszapból lett a Dachsteini Mészkő, a dolomitos részekből pedig a Fődolomit. Ezek a kőzetek alkotják a hegység döntő részét. A mészkő jellegzetes ősmaradványa a Megalodus kagylónemzetség. 
27
OKT
2015
Hazánk északi részén, a szlovák határ közelében, erdők mélyén, a világ végén kis romfalu bújik meg: Derenk. 
Ha túrázás közben erre járunk, akkor fűvel és gazzal benőtt egykori házak helyeit fedezhetjük fel, kicsit távolabb a turistajelzéstől egy kis temető fejfái bámulnak némán és fájdalmasan a tájra. Mi történhetett az egykor virágzó kis faluval? Miért pusztult el? Ki pusztította el? A németek, az oroszok? Egyik sem: a magyarok, Horthy Miklós parancsára. 
A kis falu már a középkor óta létezett, amely a 18. század háborúi miatt elnéptelenedett. Ekkor szervezett telepítések útján szepességi, felvidéki gorálok érkeztek, akik gyakorlatilag lengyelek voltak. A szorgos és dolgos emberek virágzó települést hoztak létre, amelyben templom is állott. Az itt élőknek az erdők adták a megélhetést: vadásztak, faszenet és meszet égettek, fából eszközöket készítettek. 
27
OKT
2015
Hazánk északi határvidékén, a Tokaj-Eperjesi-hegységben, a Hegyköz lágy dombjaiból markánsan emelkedik ki a várrommal koronázott, 552 m magas füzéri Várhegy. A vulkáni kúpot nemcsak a rajta található középkori erősség romjai, hanem egyéb geológiai és geomorfológiai érdekességek miatt is érdemes felkeresni.
Az egész Tokaj-Eperjesi-hegységet, így a füzéri Várhegyet is a miocén időszakban lezajlott vulkánosság hozta létre. Kb. 6 millió éven át ontották magukból a hasadékok a különféle összetételű lávákat és kitöréstermékeket. Ezen vulkánosság hozta létre a füzéri Várhegyet is kb. 13 millió évvel ezelőtt.
27
OKT
2015
A mai alkalommal kicsit becsapós a cím, mert nem kőről, kőzetről lesz szó, hanem a homok nevezetű laza üledékről. 
A homokot mindenki ismeri, ha máshonnan nem, akkor a gyermekkorából, a homokozóból. A homok egy főleg kvarcszemcsékből álló laza üledék, amely szemcsemérete 0,0625-2 mm között ingadozik. Természetesen az anyagi minőségtől függetlenül is beszélhetünk homok szemcseméretű anyagokról. A kemény és ellenálló (7-es keménység) kvarc mellett előfordulhat még a homokban csillám, földpát, de nehézásványok is. A különféle szemcseméretű, ásványos összetételű és színű homokok kőzetek aprózódása, szállítódása és lerakódása útján jönnek létre. Kőzetté vált változata a homokkő. 
27
OKT
2015
Ezúttal Nógrád megyébe látogatunk el, a dombok között szégyenlősen megbújó Bér falucskába. A kis zsákfaluban régi parasztházakat és egy középkori eredetű templomot is megtekinthetünk. Aki azonban egy kis túrára és geológiára vágyik, az induljon el ÉNy felé a Bér-patak mentén, a híres béri Nagy-hegy védett területe felé. 
A Novohrad-Nógrád Geopark egyik fontos földtani attrakciója a Nagy-hegyen található, a volt Holczer-féle andezitbányában. Az itt látható andezitoszlopok nem csak hogy oszlopos elválást mutatnak, hanem ívesen hajlottak is, ami miatt egyedülállónak számítanak. 
A Cserhát hegység ezen részét a földtörténeti miocén kor közepén képződött andezitek építik fel. Kb. 14-15 millió évvel ezelőtt az andezites magma nem ömlött ki a felszínre közvetlenül, hanem hasadékokba nyomult bele, s ott hűlt ki fokozatosan. Ezeket a hatalmas, több km-en át követhető vonulatokat teléreknek hívjuk. Egy ilyen andezites telérbe kezdtek bányászkodni valamikor a 20. század elején. Szerencsénk volt, hisz a bányászat feltárta azt a földtani szerkezetet, amit valószínűleg soha sem láttunk volna meg. 
27
OKT
2015
Salgótarján és Ózd között egy kevesek által ismert, homokkőből álló dombvidék helyezkedik el. A terület nagy részét a miocén földtörténeti kor elején képződött sekélytengeri homokkő borítja, amelyet a szakemberek Pétervásárai Homokkő Formációnak neveznek, kora 19-23 millió év. A homokkövön változatos természetes és mesterséges (emberkéz alkotta) formakincs alakult ki. 
A Pétervására melletti csendes kis Ivád falucskából észak felé sétálva, a szép nevű Szent-völgy keleti oldalában már messziről látható egy bizarr sziklaképződmény, amelyet Nagy-Lyukas-kőnek neveznek. A homokkőből álló sziklamonstrum azért ilyen furcsa alakú, mert a homokkőrétegek cementáltsága a rétegsoron belül helyről-helyre változik, s a keményebb homokkövek kevésbé, a puhábbak jobban pusztulnak. 
27
OKT
2015
Nagyenyed híres történelmi iskolavároskája Erdély egyik igazi gyöngyszeme. A településen számos látnivaló kínálkozik (pl. a református kollégium épületei, középkori templomok és vár), amelyek megtekintésre mindenképp érdemesek. 
A várfal tövében sétálva egy kis kőtáblára lehetünk figyelmesek, amelyen a következő áll: MDCCCXLIX. Január 8. A táblácska mellett általában a legtöbb turista elsétál, pedig a dátum a városka legnagyobb történelmi tragédiájára hívja fel a figyelmet. 
Mint köztudott, az 1848/1849-es szabadságharc alatt Erdélyben súlyos harcok dúltak, hisz a románok a magyar ügy ellen fordultak. A román parasztokat a pópák eskették fel (ilyen volt Axente Sever), hogy a kereszt és Isten nevében kövessék el rémtetteiket. 
27
OKT
2015
A Duna mellett fekvő Lábatlan egykoron hatalmas cementgyáráról volt nevezetes. Az üzem ma már nem működik, de ennek ellenére a településről számtalan geológiai kirándulás tehető a Gerecse hegység erdőinek mélyére. 
Lábatlanból kb. egy órás könnyű sétával érhető el a Tölgyháti-kőfejtő védett területe. A látványos és monumentális felhagyott kőfejtő a Gerecse szinte teljes jura rétegsorát feltárja. A bánya talpán még a késő-triász Dachsteini Mészkő Formáció rétegei bukkannak elő, amelyre a jura formációk következnek. Az itteni jura képződmények általában vörösek, vékonyan rétegzettek, némelyikük agyagosabb, felfelé haladva tűzkövesek. Viszont ezt a szép vörös rétegsort egy vékony feketés-sárgás, pár 10 cm-es képződmény szakítja meg. Vajon mi lehet az? Milyen ősföldrajzi és egyéb változást rögzít ez a rétegsorban?
27
OKT
2015
A Nógrád megyei Nemti községtől északra, eldugott helyen található hazánk egyik leglátványosabb és legszűkebb szurdoka. A mély és meredek oldalakkal határolt, homokkőbe mélyülő Morgó-gödri oldalában érdekes, faragott arc tekint le az arra járóra. 
A Nemti környéki dombokat az alsó-miocén korú Pétervásárai Homokkő Formáció alkotja, amely 19-23 millió évvel ezelőtt rakódott le egy sekély, árapály által mozgatott tengerparton. A vastag homokkőösszletben, eltérő cementáltsága miatt látványos és bizarr alakzatok formálódtak ki. A homokkőbe mélyülő, nagy esésű eróziós völgyek egyik legszebbike a Morgó-gödri, amely a közepe táján olyannyira összeszűkül, hogy éppen elfér az ember benne. 
27
OKT
2015
A tatai Kálvária-domb a magyar geológia egy klasszikus helyszíne: egy földrajzi helyen szinte az egész Dunántúli-középhegység mezozoós (középidei) rétegsora fellelhető és tanulmányozható. 
A szépen parkosított geológiai bemutatóhely egy volt kis kőbányában helyezkedik el. A késő-triász és kora-jura képződmények a Kálvária alatti kőzetfalon lelhetők fel, viszont a fiatalabb rétegsor tanulmányozásához már belépőt kell váltanunk.
27
OKT
2015
Egerszalók neve többek számára lehet ismerős termálfürdőjéről és kiváló borairól. 
Azonban azt már kevesebben tudják, hogy a település körül számtalan földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti érték is fellelhető. Ezek közé tartoznak a Menyecske-hegy kaptárkövei is. 
A településtől DK-re fekvő kis hegyen, rekettyésben, nehezen látható és megközelíthető helyen bújik meg az egerszalóki Kőbújó vagy más néven Pásztorkunyhó (Kőasszony névvel is illetik). 
A kúp alakú, középső-miocén riolittufából (Felnémeti Riolittufa Formáció) álló kaptárkőbe unatkozó csikósok egy "összkomfortos" helyiséget faragtak be. A könnyen faragható vulkáni törmelékes kőzetbe (piroklasztit) akár napok alatt is elkészülhetett a kis éjjeli hajlék, melyben ülő- és fekvőalkalmatosság is helyet kapott, persze a tufából kifaragva. 
27
OKT
2015
Ezúttal a Kárpát-medence déli végeire látogatunk el. A Duna és a Száva torkolatánál fekszik Szerbia fővárosa, az 1,3 milliós lakosú nyüzsgő balkáni metropolisz, Belgrád. 
A város helyén, stratégiailag kiemelkedő helyen, folyók és szárazföldi utak kereszteződésénél már évezredek óta áll település. A település a Kárpát-medence déli kapujának számított mindig is (persze ma is), ahol sokszor kopogtatás nélkül törtek ránk idegen hódítók.
A 15. században a keresztény Európa kapuja is volt egyben, amely kulcsfontossága miatt a törököknek is igen fontos volt, ezért többször tettek kísérletet megszerzésére. Így történt 1456 nyarán, amikor is II. Mehmed seregei nagy erőkkel (kb. százezer fő) támadták a folyók találkozásánál fekvő várat. 
27
OKT
2015
A Balaton-felvidék Ny-i részén, a Káli-medencében járunk, a Köveskál feletti Fekete-hegy Vaskapu elnevezésű völgyében. 
A nehezen megközelíthető és kevesek által járt völgy egy egyedülálló geológiai csemegét rejt.
A Bakony-Balaton-felvidék régiójában szép számmal fordulnak elő bazaltból felépülő kiemelkedések (tanúhegyek, kürtőkitöltések, robbanásos vulkáni törmelékek alkotta felépítmények). A bazaltos jellegű vulkanizmus a Tihanyi-félsziget térségében indult meg úgy 7,5 millió évvel ezelőtt és kisebb-nagyobb szünetekkel tartott a 2-3 millió évvel ezelőtti időszakig.
27
OKT
2015
Ezúttal egy olyan helyre látogatunk el, ahol a kövek nem több száz millió év történéseiről mesélnek, hanem csak 1944-ig vezetnek vissza bennünket. A ma Ukrajnában, Kárpátalján található kisváros neve örökre beíródott a kárpát-medencei történelembe, sajnos negatív tartalommal. 
1944 őszén a visszavonuló német hadsereg nyomában kelet felől nagy erőkkel haladt a "dicsőséges" Vörös Hadsereg, melynek nyomában borzalmas pusztítás járt. A Latorca folyócska partján található, a fontos honfoglalás kori leletanyagot rejtő településen a 4. Ukrán Front parancsa értelmében egy gyűjtőlágert alakítottak ki. 
27
OKT
2015
A Velencei-hegység legszebb és legizgalmasabb felszínformái a gránit lepusztulásához köthető különböző sziklaalakzatok, amelyek Pákozd és Sukoró térségében lelhetők fel a legnagyobb számban.
A Velencei-hegységet a hazánkban a felszínen ritkaságszámba menő gránit alkotja, amely kb. 300 millió évvel ezelőtt, a karbon időszak végén, a perm időszak elején képződött és nyomult be a nála idősebb kőzetekbe (Lovasi Agyagpala Formáció), mint hatalmas gránit pluton (Velencei Gránit Formáció). 
Az azóta eltelt több száz millió év alatt a gránitot fedő üledékes köpeny lepusztult és az egykoron a mélyben megdermedt gránittest kipreparálódott a környezetéből, s a felszínre került.
27
OKT
2015
Az Északi-középhegységben, a Cserhát hegységben, Nagylóc és Szécsény között járunk. 
A két Nógrád megyei település között egy ÉNy-DK-i irányú, vasúti töltéshez hasonló hosszú vonulat kontúrjai ismerhetők fel. Ez nem más, mint egy telér. A telér egy olyan kőzettest, melynek anyaga egy már ott lévő, idősebb kőzetbe nyomult bele és szilárdult meg. A fogalomból következik, hogy nyilván magmás tevékenységhez köthetők ezen képződmények. 
A Cserhátban a miocén közepén (kb. 15 millió évvel ezelőtt) egy olyan jellegű vulkanizmus működött, amely során a mélyből feltörő magmás testek (andezit) nem nyomultak ki a felszínre, hanem hasadékokba "terelődtek", s ott lassan szilárdultak meg. Így jött létre ez a vonulat is, amely egy idősebb üledékes kőzetbe (Szécsényi Slír formáció) préselődött bele. 
A fent említett vonulaton sétálva egykori kis "bicskabányák" nyomai fedezhetők fel, amelyeket már lassan kezd visszahódítani a növényzet. 
27
OKT
2015
A mai napon a Déli-Kárpátokba, a fenséges Bucsecs hegységbe látogatunk el. 
Középiskolai vagy egyetemi tanulmányainkból ismerős lehet a gombaszikla kifejezés. A sivatagokban a szél hatására létrejövő bizarr formákat hívtuk így. A bucsecsi túránk során is találkozhatunk ilyen gombasziklákkal, pedig nem sivatagban vagyunk! Vajon mi kell ahhoz, hogy a szél a kőzetek "faragásával" ilyen formákat tudjon létrehozni?
A hegység fő felépítő kőzete a konglomerátum, a homokkő és a mészkő. A homokköves térszíneken található kőzetek az aprózódás (pl. fagyaprózódás) hatására alkotóelemeikre esnek szét. A homokkő fő felépítője a 7-es keménységű kvarc, ennek megfelelően tehát már adott egy jó kemény ásvány-törmelék. A 2000 m fölé nyúló, növényzet nélküli vad sziklaszirteken a szél akadálytalanul száguldhat át és sodorhatja magával a homokkőből kipergett kvarcokat.
27
OKT
2015
A Mátra és a Bükk között, a Tarna völgyében helyezkedik el Sirok. A község elsősorban a föléje magasodó középkori várról nevezetes, de kevesen tudják, hogy a vártól északkeleti irányban bizarr formájú és misztikus kövek bújnak meg az erdő mélyén. 
Sirok környékét kb. 17 millió évvel ezelőtt képződött, heves vulkánkitörések által létrehozott vulkáni törmelékes kőzetek (főleg riolit- és dácittufák) borítják. A könnyen faragható vulkáni tufákba barlanglakások, istállók és középkori kazamaták mélyülnek. 
27
OKT
2015
Ezúttal Erdélybe látogatunk el, a Torockói-hegység lábához, az Ompoly völgyébe. 
Gyulafehérvár és Zalatna között az utazó egy kis románok lakta falun halad keresztül, amelyet Ompolygyepűnek hívnak. A kis faluban, az országút mellett egy tábla nélküli, komor kőobeliszk magasodik. A látszólag érdektelen alkotás az erdélyi magyar történelem egy tragikus eseményéről mesél. 
Az 1848/1849-es forradalom, majd szabadságharc során a Kárpát-medence keleti részén élő románság a magyarok ellen fordult, s véres háborút vívott velük. A legkomolyabb és legvéresebb harcok itt, az Erdélyi-szigethegységben zajlottak. Az Avram Iancu vezette irreguláris móc szabadcsapatok borzalmas kegyetlenkedéseket követtek el a magyarok ellen, nem kímélve templomokat, asszonyokat és gyerekeket sem. Nem egyszer faluról-falura, házról-házra haladva, válogatott és kegyetlen módszerekkel kínozták és ölték meg az oly annyira gyűlölt magyar embereket. 
27
OKT
2015
A képen látható kultikus kő a Nógrád megyei Nagylóc felett, az erdő mélyén, az Őr-hegy déli oldalában lelhető fel. 
A méretes, középső-miocén korú (bádeni), sötét színű andezit-típusú kőzet a 15 millió évvel ezelőtti nagy vulkáni működés során keletkezett lávából hűlt ki. Az andezit nevű magmás kőzet építi fel a Cserhát Ny-i részét. 
Az itteni vulkáni működés viszont annyiban egyedi volt, hogy a láva nem minden esetben préselődött ki a felszínre, hanem idősebb üledékes kőzetek hasadékaiba nyomult bele. Ez a magma ebben a szubvulkáni mélységben hűlt, kristályosodott ki lassan, az évmilliók alatt. Felszínre kerülését viszont az eróziónak köszönheti, amely kihámozta az idősebb kőzetek "fogságából". 
27
OKT
2015
Árpád-kori egyházi építmények, 18. századi mezővárosi középületek, régi alföldi tanyák építőanyagának tanulmányozása közben gyakran találkozhatunk egy likacsos, porózus, de mégis ellenálló és kemény kőzetfajtával. Ezt a kőzetet a nép darázskőnek, varangykőnek, cupáknak hívja, a geológusok pedig leginkább a réti mészkő, tavi mészkő, vagy édesvízi tavi karbonátos kőzet névvel illetik. De mi is ez a kemény kőzet az Alföldön és hogyan keletkezett? Hogyan terem kő egy olyan területen, ahol nincsenek hegyek, csak sár és nád?
A Kiskunság homokkal fedett területén, a homokbuckák közötti mélyedésekben (semlyékekben) már a pleisztocén (jégkorszak) óta léteznek szikes, nagy oldottanyag-tartalmú tavak. Ezen tavi rendszerek évszakosan és hosszabb távon is változtatták azt a vízmennyiséget, amelyet tároltak. A víz párolgása, betöményedése, a benne található oldott kalcium és magnézium arányának változásai, valamint a növényzet (pl. alga-félék) élettevékenysége miatt a tavak alján laza tavi mész- és dolomitiszap képződött, amely később kemény kőzetté diagenizálódott. A szikes tavakban ez a holocénben (jelenkorban) is zajlott, sőt még ma is tetten érhető. 
27
OKT
2015
A Tokaji-hegység vagy ahogyan a kárpát-medencei tájbeosztás hívja, az Eperjes-Tokaji-hegység középkori bányászati emlékekben igencsak bővelkedik. 
A vulkanikus eredetű, erdővel borított hegységben a vulkáni működés kb. 15 millió évvel ezelőtt (miocén) kezdődött, s kb. 9 millió évvel ezelőtt ért véget. A hosszú és szakaszos vulkanizmus során rendkívül vastag és változatos vulkáni összlet jött létre. A jellemző kőzetek az andezitek, riolitok, dácitok és ezek kitöréstermékei.
A vulkáni működés szüneteiben és azt követően a vulkáni utóműködés hatására komoly érctelepek alakultak ki. Az oldatok csaptak ki aranyat és ezüstöt is. Ezt bányászták évszázadokon át például Telkibánya mellett, amelynek számtalan nyoma fellelhető a zempléni erdőkben. 
27
OKT
2015
Biatorbágy nemcsak a Matuska Szilveszter által 1931-ben elkövetett hídrobbantásról "nevezetes", hanem a tőle DK-re emelkedő Kő-hegyről is. 
A település környezetében lévő sasbércek döntően miocén korú üledékes kőzetekből állnak. Ilyen a bádeni korú "lajtamészkő" és a rétegsorban felette (és mellette is) elhelyezkedő ún. "szarmata durvamészkő". 
Az imént említett képződményekből épül fel a Biatorbágytól DK-i irányban elhelyezkedő Kő-hegy (Kő-orr) 301 m magas, tektonikusan kiemelkedett sasbérce is. A hegy D-i felén, a piros színű turistaúton közlekedve bizarr formájú és látványos sziklapiramisok közé érhetünk (Hármas- és Négyes-szikla). Ezek alá lemászva már tábla hívja fel a figyelmet, hogy a "Biatorbágyi Kaptárkövek Helyi Természetvédelmi Területen" járunk. 
A miocén korú üledékes kőzetek keménysége és cementáltsága helyről-helyre, rétegről-rétegre változik. A külső erők (pl. a víz különféle "halmazállapotai", a szél) a keményebb részeket nem tudták olyannyira lepusztítani, elhordani, mint a puhább részeket. Így jöttek létre az idők során ezek a rendkívül tagolt sziklacsoportok. 
27
OKT
2015
Brassótól nem messze, a Kárpátok "nagy kanyarja" után, a Prahova folyó völgye fölé méltóságteljesen magasodik a Bucsecs.
A Prahova völgyére 800-900 m-es szintkülönbségekkel leszakadó, de 2000 m felett hatalmas platókban tetőző vad sziklaóriás a Kárpátok igazi gyöngyszeme. Domborzati alapon a Déli-Kárpátokhoz sorolhatjuk, de kőzettani megfontolások alapján inkább a Keleti-Kárpátokkal rokon. 
A hegytömeg fő építőanyaga homokkő, mészkő és konglomerátum. A vad gerincen áttörő szelek a magukkal vitt kvarcszemcsék segítségével különös formájú gombasziklákat hoztak létre (pl. Babele).
A fotón szépen látszik a 2400-2500 m magas főgerinc futása, amelyen a gerinctúra is húzódik. A gerinc csipkés és vad a jégkorszaki eljegesedések miatt.
27
OKT
2015
A Cserhát keleti részén, a Kis-Zagyva völgyében, a Sámsonházáról Nagybárkányba vezető út mellett egy színpompás kőfejtő sebhelye hívja fel magára a figyelmet.
Az egykori kőfejtő sziklafala kivételes és típusos példája a területen kb. 15 millió évvel ezelőtt, a miocén bádeni emeletében lezajlott rétegvulkáni működésnek.
A terület eredetileg az Ős-Mátra hatalmas vulkáni felépítményéhez tartozott, amelyet csak később a Zagyva-völgy bezökkenése választott el attól, így ma a Cserhát keleti részén tanulmányozhatjuk az egykoron lezajlott andezites-vulkanizmus kőzeteit.
A 30-40 m magas feltárásban két lávafolyás ismerhető fel, amelyet szórt vulkáni törmelékekből álló tufaszintek tagolnak.
27
OKT
2015
Az MFV új rovatában ezúttal a Dunántúli-középhegység Ny-i peremére látogatunk el, a Bakony sümegi "elvégződéséhez".  Sümeg városát legtöbben a középkori váráról és szép műemlékeiről ismerik. De más is van ám ott!
A városka D-i peremén szégyenlősen és az átutazó szeme elől rejtve bújik meg a Mogyorós-domb, amely a magyar geológia és egyben régészet egy klasszikus feltárása/lelőhelye. 
A domb viszonylag kis területen szinte hiánytalanul feltárja a terület késő-jura és kora-kréta tengeri üledékeit, a tektonikai erők által függőlegesre állítva. A képen az ún. Mogyorósdombi Mészkő Formáció függőleges rétegei láthatók, amely nevével ellentétben nem csak mészkövet tartalmaz, hanem azok rétegei közé települt tűzkő-gumókat és rétegeket is. 
A tűzkő (vagy kőzettanos elnevezéssel radiolarit) egy szilánkos törésű, rendkívül kemény kőzet, amely az egykoron tengerben élt kovavázú egysejtűek (Radiolária) vázának oldódásával és újra kicsapódásával képződik. 
27
OKT
2015
A képen Dévény vára látható, amely a Kárpát-medence ÉNy-i kapuját jelentette a történelem során, s sűrűn tört be itt ellenséges had. A Duna itt veszi fel a Morva folyót, a háttérben pedig a történelmi Morvamező látszik. A vár egy magányos, a földtörténeti középidőben (mezozoóikum) képződött karbonátos kőzetekből álló szirten áll.
26
OKT
2015
2015. szeptember 1-től az MFV egy új rovatot indít el a facebook oldalán.
A rövid, tömör, közérthető nyelven megfogalmazott és fotóval prezentált kis írások Magyarország és a Kárpát-medence színes tájaira kalauzolják el azok olvasóit. Olyan vidékekre, ahol a KŐ jelen van! 
© 2008-2017 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET