MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
23
MÁJ
2016
A menyházai márvány története
Az Erdélyi-szigethegység nyugati peremén húzódik a kevesek által ismert, erdővel fedett vonulat, amely a Béli-hegység névre hallgat. A középhegységi jellegű táj tiszta időben még Békéscsaba magasabb épületeiről is szépen látszik. A Béli-hegység központi részén fekszik Arad megye egyetlen hegyi fürdőtelepe, Menyháza. A vadregényes völgyben fekvő település számtalan látnivalót rejteget, de mi ezek közül az egykori márványbányát látogatjuk meg. Kalandra fel!
Az üdülőfalu feletti hegyekben rejtőzik az Erdélyi-szigethegység egyik legjelentősebb, ma már nem működő "márványbányája", amely vöröses színezetű köve rendkívül közkedvelt építő- és díszítőkő volt. A vöröses mészkő a földtörténeti jura időszak (kora-jura vagy más néven liász) mélyebb tengereiben rakódott le. Kőzettani értelemben nem is márvány (mert nem metamorf kőzet), hanem egy tömött szövetű és rendkívül dekoratív mészkő. Itt jegyeznénk meg, hogy a magyarországi, gerecsei "vörös márvány" sem márvány, hanem vöröses színezetű mészkő. A vöröses szín azt jelzi, hogy az egykori üledékgyűjtőt oxigéndús áramlatok járták át, s az üledékekben lévő vasat feloxidálták. 
A vas-oxidtól vöröses árnyalatú mészkő felcsiszolva kiválóan alkalmas volt különféle felületek burkolására, díszítésére. Az egykori bánya udvarán található hatalmas kőzethasábokon kiválóan látszanak a fehér színű kalcittal kitöltött húzásos eredetű repedések, amelyek generációi többféle szögben metszik egymást. Emellett a kőzet ősmaradványokat is tartalmaz, méghozzá a Belemnitesz elnevezésű belső vázas lábasfejű maradványait.
A "márványbányát" 1887-ben alapították, s a Wenckheim-uradalom fontos létesítménye volt. A követ keskeny nyomközű vasúton szállították le Borossebes irányába, s még az aradi nagy építkezésekre is jutott belőlük. A kisvasút megszüntetése után (1961) a bánya is bezárta nem létező kapuit. Fénykorában kb. 40-50 ember állandó munkahelyét biztosította.
A bányaudvarokat ma már felverte a gaz, de ettől függetlenül szabadon látogatható. 

A márványbánya pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet  

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2017 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET