MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
24
MÁJ
2016
A fehérvárcsurgói homok és az üveg esete
Székesfehérvártól ÉNy-ra, a Móri-árok peremén, a Bakony és a Vértes között fekszik Fehérvárcsurgó. A település nevének hallatán a turistáknak a csodálatosan felújított Károlyi-kastély, a pecásoknak a bőséges halállománynak otthont adó Fehérvárcsurgói-víztároló jut eszébe. A földtanosoknak viszont általában nem az előző két dolog miatt érdekes a település, hanem azért, mert az itt található Tatár-hegyen működik hazánk legnagyobb üveghomok-bányája. Járjunk utána, hogy mi is az üveghomok, hogyan képződik és mire használjuk!
Az üveghomok egy olyan ipari felhasználású nemérces ásványi nyersanyag, amely döntően kvarc-szemcsékből áll, fehér színű, s alkalmas üvegipari felhasználásra. Magyarország területén több helyen kitérképeztek a geológusok ilyen telepeket, de a legnagyobb és legjobb minőségű előfordulás itt, Fehérvárcsurgó és Kincsesbánya határában található. 
Az üveghomok a késő-miocén (pannon) földtörténeti korban itt hullámzott Pannon-tó parti övezetében alakult ki (kb. 7-8 millió éve). A folyók által a tóba beszállított homokot a tengerparti áramlatok és a hullámzás tovább koptatták, mosták és turzások formájában halmozták fel. Ezen mozgatás közben a homok annyira megtisztult, hogy a kvarcnál kevésbé ellenálló ásványok elmállottak, kiszortírozódtak az összletből (ezt még a közeg savas kémhatása is segíthette). Mivel a homok színét a benne lévő ásványok adják, ezért a csak színtelen-szürke kvarcokból álló homoktestnek ez fehér színt kölcsönzött. A 45 m vastag üveghomok-test döntően közepesen osztályozott, 0,1-0,2 mm átmérőjű kvarc-szemcsékből áll, amelyet más színű és szemcseméretű homokos üledékek fednek be. 
Az itt található üveghomokot már több száz éve ismerik, de földtani kutatásokkal csak Telegdi-Roth Károly igazolta jelenlétét (1935). Az Országos Érc- és Ásványbányászati Vállalat 1953-ban nyitotta meg az első bányát, amelyet 1990-től az Üveg-Ásvány Kft. üzemeltet. A bányászat során kitermelt üveghomoknak számos felhasználása ismeretes (pl. üvegipari, építőipari), ezért keresett termék itthon és külföldön is. A bánya engedéllyel és szakvezetővel látogatható csak!
Hazánk területén kisebb előfordulások ismeretesek még a Káli-medencében, valamint Budapest környékén, a Budai-hegységben. 

A Tatár-hegy pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet  

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2017 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET