MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
16
SZE
2016
A nagybörzsönyi bányászmúlt emlékezete
A Börzsöny erdőkkel fedett vulkáni kúpjainak nyugati peremén, a Börzsönyi-patak mellett, festői környezetben található az ősi kis bányászfalu, Nagybörzsöny. Ma kb. 700 fő lakja Nagybörzsönyt, de nem volt ez mindig így, hisz a középkorban komoly lakossággal rendelkező bányavároska volt az akkoriban Deutsch-Pilsen névre hallgató település. Az ércekben gazdag hegyek miatt a következő mondás terjedt el: "Az aranyborjúnak csak a farka van Selmecbányán, a feje a Börzsönybe ér".
A Börzsöny felépítésében döntően középső-miocén korú (bádeni) vulkáni kiömlési (effuzív) kőzetek vesznek részt, amelyekben alapvetően az andezit és a dácit (valamint ezek tufái) képviseltetik magukat. A vulkáni működés szüneteiben, valamint ezek befejeződése után a mélybeli magmából származó utómagmás gőzökből-oldatokból váltak ki azok az ásványtársulások, amelyek a kőzetek repedésibe hatolva jelentős ércdúsulásokat okoztak. Ennek a szakkifejezéssel mezotermális teléres ércesedésnek nevezett folyamatnak a hatására alakultak ki azok az arany-, ezüst- és ólomérc-telepek, amelyek a nagybörzsönyi ércbányászat tárgyát képezték évszázadokon keresztül. 
Valószínűleg a 12-13. századokban érkeztek Nagybörzsönybe azok a német nyelvű hospesek, amelyek jelentős bányászati tudást és kultúrát hozván magukkal, felvirágoztatták a település bányászatát. A 14. századból már írásos feljegyzés is említi a település környéki ezüstbányákat. Ekkor bővíthették ki gótikus stílusban azt a bányászcímerrel ellátott templomot, amelyet ma Bányásztemplom néven ismerünk, s a település egyik fontos műemléke (lsd. a rovat fotója). A virágzó középkori bányászat a török időkben áldozott le, de a 17-18. században újraéledt. A 18. század után már csak kisebb kutatások zajlottak, de a gazdaságtalansági okok miatt komolyabb bányászat már nem indult be. 
A Nagybörzsöny környéki völgyeket járva azonban számtalan helyen találkozhatunk a dicső bányászmúlt emlékeivel: beomlott tárókkal, kisebb meddőhányókkal, egykori vágatokból kifolyó ún. "öregségi vizekkel". Ezen objektumok az ásványgyűjtők közkedvelt tartózkodási helyei. A térképet böngészve számtalan földrajzi név is utal a bányászidőkre: ilyen például a Nagybörzsönytől ÉK-re található Bányapuszta is. 
A település környéke viszont számtalan olyan turisztikai attrakciót rejt, amelyet azonban nyugodt szívvel ajánlhatunk nem csak ásványgyűjtőknek: az Árpád-kori Szent István-templom, egy működő vízimalom, a Gazdaház, vagy éppen az erdei kisvasút Nagyirtáspusztára induló szakasza. 

Nagybörzsöny pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet 

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2017 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET