MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
11
DEC
2016
Az alsótelekesi gipsz földtani környezete és bányászata
Alsótelekes községtől északkeletre található hazánk egyetlen, jelenleg nem működő gipsz-anhidrit külfejtése. A bányaterület bejáratát az Alsótelekes előtt induló, a műútról észak felé kiágazó földúton érhetjük el, kb. 1 km-t megtéve (a letérés helyét tábla is jelzi). A külfejtés látogatása engedélyhez kötött, ne próbálkozzunk illegális beszökéssel!
A méretes "gödörben" egy több tíz méter mélységű tó helyezkedik el, amely hosszú évek alatt gyűlt össze felszíni és felszín alatti vizek által táplálva. A terület legidősebb földtani képződményei a bányató mélyén, ill. annak jelenlegi vízszintje közelében lelhetők fel. A perm időszak végén és a triász időszak elején (kb. 240-250 millió éve) a Rudabányai-hegységet hordozó lemeztöredék ezen része egy sekély, trópusi lagúnában helyezkedett el (a lassú tengerelöntés a Tethys kinyílást jelzi). A meleg és száraz klímán a lagúna vize lassan bepárlódott (hiperszalinná vált) és oldhatóságuk fordított sorrendjében különféle sófélék (evaporitok) kezdtek kiválni. Az ún. szulfát-sók (pl. gipsz) kiválása kezdődött meg először, de itt a folyamat nem haladt tovább előre, ugyanis a rétegsorban kősót, kálisót, s egyéb más sóféléket már nem találunk. A több száz méter vastag gipszes és anhidrites összlet dolomit- és aleurolit-rétegekkel váltakozik. A fontos nemérces ásványi nyersanyag-összlet erősen gyűrt és tektonizált, hisz ezek az üledékek a legkisebb erőhatásra is képlékeny deformációt szenvedtek kialakulásuk után. 
A rétegsorban felfelé haladva még találkozhatunk különféle triász karbonátos kőzetekkel, de utána jelentős, cirka több mint 200 millió éves üledékhézaggal késő-miocén (pannon) tavi-mocsári képződmények következnek (Edelényi Formáció). A fotón ezt a fázist a sárgás színű, felső helyzetű üledékek képviselik. Jól látható egy feketés színű rész is, amely nem más, mint egykori mocsári körülmények között keletkezett lignit-rétegek erodált, lemosott maradványai. Ezek az egykori Pannon-tó partján képződött üledékek rejtették a Rudabánya mellett feltárt "ősmajmok" (pl. Rudapithecus hungaricus) leleteit is. A késő-miocén lakusztrikus-limnikus képződményeket negyedidőszaki fedőréteg zárja le. 
A területen a bányászati tevékenység az 1980-as években kezdődött, de jelenleg nem fejtik hazánk egyetlen felszínközeli gipsz-anhidrit előfordulását, hisz a hőerőművek ún. erőművi gipsze az itt található gipsznél nagyságrendekkel olcsóbb. A gipsz-külfejtés mellett jelenleg egy triász dolomitot fejtő bányácska üzemel. 

A külfejtés pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2017 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET