MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
15
FEB
2017
A biatorbágyi Nyakas-kő, mint földtudományi érték
A Pest megyei Biatorbágy városától D-re, a Füzes-patak völgye fölé merész sziklaalakzatok emelkednek, amelyek a táj meghatározó elemei. A legnagyobb sziklamonstrum a Nyakas-kő névre hallgat, amely a földtudományi értékek mintapéldája, ugyanis a környék jellemző kőzeteit tárja fel látványos formában, azaz földtani (geológiai) és felszínalaktani (geomorfológiai) attrakció is. Vajon hogyan jöhetett létre a Nyakas-kő tagolt felszíne? Milyen kőzet alkothatja? Ezekre kaphatunk választ a következőkben. Kalandra fel!
A Budai-hegység térségében gyakran jelennek meg a felszínen középső-miocén üledékes kőzetek, amelyek az egykori bádeni és szarmata tengerekben rakódtak le (kb. 13-15 millió évvel ezelőtt). A meleg, szubtrópusi sekélytenger normális sótartalmú vizében rengeteg élőlény élt (pl. kagylók, csigák, tengeri sünök), amelyek fosszíliái tömegesen lelhetők fel a bádeni korú "lajtamészkő" feltárásaiban. A szóban forgó Nyakas-kő alatti vízmosások tárják fel ezt a képződményt, de maga a szikla nem ebből áll. 
A bádeni után következő szarmata korszak élővilága már nem volt olyan gazdag, mivel a Kárpát-medencét kitöltő víztömeg kapcsolata többször megszűnt a világtenger vizével. A sótartalom-ingadozások miatt a tengeri élővilág elszegényedett, amely tükröződik az ekkor képződött üledékes kőzetek vizsgálata közben is. A korszak jellemző kőzete a jelenleg érvényes rétegtani beosztás szerint a Tinnyei Mészkő Formáció névre hallgat (régi elnevezésén a "szarmata durvamészkő"). Ebből áll a Nyakas-kő is, s Biatorbágy környékén nagy területeken fordul elő, több helyen bányásszák is (pl. Sóskút). 
A Nyakas-követ felépítő üledékes rétegsor cementáltsági viszonyai eltérőek: jobban cementált, meszesebb és kevésbé cementált, homokosabb sorozatok váltogatják egymást. A keményebb padok jobban ellenállnak a külső erők (pl. szél, víz) felszínpusztító tevékenységének, mint a kevésbé cementáltak. Hosszú idő alatt ennek az lesz az eredménye, hogy a cementáltabb rétegek kipreparálódnak a kőzetfalak síkjából, míg a puhábbak bemélyedésekként jelentkeznek. Ez az oka tehát a látványos formakincsnek!
A Nyakas-kő védett természeti érték, óvjuk, védjük, hisz a földtani értékek éppúgy pusztulnak és sérülékenyek, mint élő társaik!

A Nyakas-kő pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Korábbi mesélő kövek Biatorbágy környékéről: 
http://mfv.hu/heti_rovatok/a_kovek_meselnek/?cid=216
http://mfv.hu/heti_rovatok/a_kovek_meselnek/?cid=123

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2017 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET