MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
24
MÁR
2017
A Tokaji-hegység és a krioplanáció esete
Makkoshotyka után az Országos Kéktúra útvonala a Magas-Zemplén kárpáti hangulatú rétekkel tarkított erdőségei felé veszi az irányt, s csodás kilátóhelyek érintésével érkezik meg Regécre. A Kerek-kő, a Sólyom-bérc, a Nagy-Péter-mennykő és a Pengő-kő a kéktúrázók kedvenc pihenő- és kilátóhelyei. Azt azonban kevesebben tudják már, hogy a vad sziklabércek a Zempléni-hegység felszínfejlődésének egy érdekes epizódjába engednek bepillantást. 
A Zempléni-hegység központi, magasabb régióit a vulkáni működés vége felé (kb. 11 millió éve) létrejött vastag andezittakaró fedi. A sötétszürke színű, vulkáni kiömlési (effuzív) andezit a kialakulási körülményei és a kihűlés miatt pados és lemezes szerkezetet vett fel. Ez a kőzettípus kíséri utunk nagy részét az OKT útvonala mentén, a Magas-Zemplén bércei között. A fent említett kilátóhelyek merész sziklatornyai is ezen andezitekből épülnek fel. Tetejükről szemlélődve feltehetjük a kérdést, hogy miként jöhettek létre ezek a több tíz méter magas irdatlan sziklafalak? Milyen felszínformáló tényező alakíthatta ki őket? A válasz: a jég. 
A földtörténeti jégkorszak (pleisztocén) hideg szakaszaiban középhegységeink magasabb, 500-550 m feletti régióiban komoly felszínalakító tényező volt a fagyaprózódás, az ún. periglaciális (=”jégkörnyéki”) éghajlaton (ma ilyen klíma a sarkkörök közelében van). A lemezes szerkezetű, törésekkel átjárt andezitbe beszivárgó csapadékvizek megfagyva 9%-os térfogat-növekedést idéztek elő, amely sokszori ismétlődésének az lett az eredménye, hogy a kőzetek „megadták” magukat, s kisebb darabokra aprózódtak szét. A fagy kőzetbontó tevékenységét segítette a kemény, hasadékokkal átjárt, lemezes kőzetszerkezet, a tagolt domborzat, valamint az, hogy ezek a kőzettípusok a hegység fagyaprózódásnak legjobban kitett, legmagasabb részein helyezkedtek el. A fent említett domborzatformálást találó módon krioplanációnak (=”fagy általi elegyengetés”) nevezzük.
A fagy kőzetbontó hatására, hosszú idő alatt fejlődött ki az a krioplanációs formakincs-együttes, amelyek a Magas-Zemplén kilátóhelyein kiválóan tanulmányozhatók. Hatalmas kőtornyokra szabdalódó krioplanációs fal húzódik a Nagy-Péter-mennykőn, a fagy két oldalról való kőzetbontásának végeredménye pedig a Sólyom-bércen kereshető fel, egy látványos krioplanációs taréj formájában. A falak alatt az andezit aprózódásából származó törmeléklejtők húzódnak. A krioplanációs felszínformálás egy előrehaladott állapotában van a Pengő-kő, amely szép példa a krioplanációs tornyokra. Kivételt képez az észak felé szép kilátást adó Kerek-kő, amely anyaga nem andezit, hanem riolit. Innen és a Nagy-Péter-mennykőtől észak felé, míg a Sólyom-bércről nyugat felé, Regéc várának irányába láthatunk el. A Pengő-kő tetejéről a fák lombozata miatt már nem kaphatunk kilátást. 
A képen a Nagy-Péter-mennykő sziklatornya látható. 

A Nagy-Péter-mennykő pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2017 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET