MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
9
ÁPR
2017
"Ég a napmelegtől a kopár szík sarja"
A magyar Alföld rónaságain barangolva gyakran vehetünk észre olyan tájrészleteket, ahol a talaj felszíne fehéres színű és rajta jellegzetes növénytársulás tenyészik. Ezeket a "terméketlen" területeket szikeseknek nevezzük, s elterjedésük bizonyos területeken igen jelentős lehet. De vajon hogyan jöhetnek létre ezek a különleges adottságú felszínek? Milyen talajképző folyamatok azok, amelyek a kialakításukban részt vesznek? Járjunk most ennek nyomában! Kalandra fel!
A hazánkban fellelhető szikes területek (kb. 6%) az Alföld azon részein találhatók, amelyek időszakosan vízhatás alatt állnak. Itt napjainkban már nem a folyóvizek által elöntött területeket kell érteni, hisz a gátak közé "szorított" folyók estében ez már nem releváns. Az időszakos vízhatás azt jelenti, hogy a laposabb, mélyebb fekvésű területeken a talajvíz időszakosan (főleg tavasszal) megemelkedhet (persze összefüggésben az esetleges árvizekkel), s a talajfejlődést ez a folyamat egy jellegzetes irányba mozdíthatja el. A talajban található sófélék a talajvízben oldva, vagy szilárd fázisban (a talajkolloidok felületéhez kötve, kristályos sók formájában) találhatók meg. Megjelenésük a földtani háttérrel vagy emberi hatásokkal áll kapcsolatban. Ezen sófélék közül a nátriumsók szerepe a legfontosabb, hisz a szikesek kialakításában ezek a domináns vegyületek. A talajvíz időszakos megemelkedése a felszínre vagy annak közelébe hozhatja az oldott sóféléket, amelyek a víz elpárolgása után kikristályosodhatnak. A folyamat ismétlődésének hatására a talaj felszíne "kivirágzik" a nátrium-karbonát (sziksó, szóda) kicsapódásai miatt. 
A kicsapódó nátriumsók a talaj felszínét fehéres színűvé teszik, s szerkezetét, levegő- és vízgazdálkodását lerontják. A szárazon kemény és felrepedező, csapadék hatására elszappanosodó talajok mezőgazdasági szempontból nem számítanak jó területeknek (noha a szocialista mezőgazdaság időszakában megkezdték ezek feltörését és rizzsel bevetését!). A szikesedés lehet természetes eredetű (elsődleges szikesedés), de a túlzott öntözés emberi hatásai miatt másodlagos is. A múlt századi tanyasi népesség a fehér sziksót összeseperte és szappankészítésre használta fel. 
Napjainkban hazánk területén a szikes területek már "ex lege" védettek a rajtuk tenyésző jellegzetes sziki növényzet miatt. A jellegzetes felszínű, növényzetű és morfológiájú (szikpadkák) területek a magyar Alföld csodálatos és egyedi tájképi elemei, amit már Arany János is megénekelt a Toldiban.
A képen egy Abádszalók és Tiszaderzs közötti szikes látható, tavaszi virágpompával, a háttérben repcével. 

A szikes pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2017 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET