MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
26
ÁPR
2017
Kővé vált csodavilág Erdélyben, a Sárkányok kertje
Erdély szívében, a Szamos völgyében fekvő Zsibótól DK-re, az Almás-patak mellett fekszik a kicsiny Almásgalgó település. A döntően románok lakta községtől Ny-ra egy különleges földtani és felszínalaktani látnivaló kereshető fel, amely a "Sárkányok kertje" névre hallgat. A védelem alatt álló "kőerdő" kiépített sétautakon járható be. Tegyünk most mi is egy virtuális sétát és ismerkedjünk meg a terület földtanával. Kalandra fel!
Az Almás-patakot kísérő dombok felépítésében késő-oligocén és kora-miocén törmelékes üledékes kőzetek vesznek részt, amelyek vastagsága több száz méter is lehet (ún. "Hídalmási rétegek"). A szárazföldi, folyóvízi környezetben lerakódott üledékek különféle szemcseméretű és cementáltsági fokú konglomerátumokból, homokkövekből állnak, de előfordulnak finomabb szemcse-összetételű márgás és agyagos képződmények is. Ezen kőzettípusok váltogatják egymást a rétegsorban, vékonyabb és vastagabb rétegek formájában. A kb. 20 millió éves összlet felszabdalását, anyagának elhordását az Almás-patak és mellékvizei végzik a terület önálló vízhálózatának kialakulása óta, összhangban a tektonikai és klimatikus eseményekkel. 
A "Sárkányok kertje" alatt folyó Inchieturi-patakba siető csapadékvizek árkolták fel különálló egységekre azt a domboldalt is, ahol a "sziklaerdő" később kialakult. A lassan elkülönülő kőbástyák, kőtornyok, oszlopok "faragását", a közöttük lévő repedések kitágítását különféle külső felszínformáló erők (pl. szél, víz, kifagyás) folytatták tovább. A hosszú eróziós folyamat eredményeként jöttek létre a konglomerátumból és homokkőből álló sziklaóriások, amelyek lassan ma is csúsznak le a völgytalp felé, hála az alattuk lévő, vízzel telítődő márga- és agyagrétegeknek (valamint a völgy irányába dőlő kőzetrétegeknek). A 600 m hosszú és 15-20 m magas szakadásfal és az előterükben lévő kőtornyok tagoltságát tovább fokozza a kevésbé és jobban cementált egységek eltérő lepusztulása is (a cementáltabb részek kiemelkedésként, a kevésbé cementáltak beöblösödésként mutatkoznak). 
A "Sárkányok kertjének" kialakulásáról két rege is szól. Az egyik szerint kővé vált pásztorleány és juhai, a másik szerint pedig sárkányok által elhajigált kövek köszönnek vissza a hatalmas sziklatornyok anyagában. 
A sziklafal tövében egy hosszabb táró járható be, amely végén szénrétegeket is találhatunk. 

A "Sárkányok kertje" pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2017 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET