MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
HETI ROVATOK
2
MÁJ
2016
Egykori krátertavak mélyén, avagy hogyan is képződik az alginit?
A Balaton-felvidéken, a Bakonyban és a Kisalföld peremén több helyen kisebb külfejtések tájsebeit fedezhetjük fel, ahonnan finoman rétegzett, sötét színű, agyaghoz hasonló ásványi nyersanyag bányászatát végzik. A papírvékony kis üledékrétegek lapjai között több millió évvel ezelőtt élt növények és halak maradványaira lehetünk figyelmesek. A magas szervesanyag-tartalmú üledék neve az alginit (vagy olajpala), amely kialakulása különleges körülmények között történt. Eredjünk most ennek nyomába!
A fent említett térségekben a miocén végén (kb. 7-8 millió éve) egy bazaltos jellegű vulkanizmus kezdődött, amely áthúzódott a következő földtörténeti korba, a pliocénbe is. A kezdetben robbanásos vulkáni tevékenység során kisebb-nagyobb méretű "lukak" keletkeztek a szilárd földkéregben, amelyeket idegen szóval diatrémáknak hívunk. Ezekben a kerekded, alacsony tufasánccal körülvett mélyedésekben a vulkanizmus befejeződése után mély és meleg vizű krátertavak jöttek létre. A vulkáni kőzetek mállása, a kellemes klíma, valamint a tavat körülvevő dús növényzet miatt tápanyagokban rendkívül gazdag tavi rendszer alakult ki, amelyben hihetetlen módok elszaporodtak különféle algafajok (pl. Botryococcus-félék). Ezek gyorsan pusztultak, s a nyugodt vízben lesüllyedve vékony kis rétegeket alkottak a tó mélyén, s hosszú idő alatt lassan feltöltötték azt. Így született meg az alginit a pliocén korban, amely ma a bányászat tárgyát képezi. 
Az egykori nyugodt vizű kis krátertóban szép számmal éltek halak, amelyek elpusztulva a fenékre süllyedtek, s mintegy belepréselődtek később az alginitbe (a fokozódó terhelés hatására). Ezeket kis szerencsével jó megtartású állapotban fejthetjük ki az alginit rétegecskéi közül. A képen is látható Pula község melletti bánya igazi szenzációi a 4 millió évvel ezelőtt élt orrszarvú-félék maradványai voltak, amelyek ma a zirci múzeumban tekinthetők meg. 
Az olajpala amúgy egy olyan szerves üledékes kőzet, amely még nem került olyan mélységbe és időre a földkéregbe, hogy belőle kőolaj tudjon kialakulni. A magyar alginiteket kertészetekben és a mezőgazdaság egyéb ágazataiban hasznosítják főleg talajjavításra. 

A külfejtés pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet  

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2017 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET