MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
BÉKÉSCSABA
2016. október 1-én a geotóp napi eseménysorozat békéscsabai résztvevői kerékpárháton járhatták végig a város és szűkebb környezetének földtudományi értékeit. A békéscsabai helyszín túravezetői a Bihari Túrák Egyesület elnöke, Kocziha Attila, valamint a Magyar Földtani Védegylet képviseletében Erdős Dániel voltak. Veres Zsolt, a Magyar Földtani Védegylet titkára, a békéscsabai Vásárhelyi Pál Szakgimnázium geológia tanára pedig a programok előzetes megszervezésében vette ki a részét. 



A geotóp (a görög „Geo” = Föld és „toposz” = hely szavakból) egy olyan földi helyszín, ahol az élettelen természet legérdekesebb, leglátványosabb, legjellegzetesebb képződményei találhatók meg. Ezek a képződmények lehetnek különféle felszínformák, sziklafalak, barlangok, kőzetek vagy talajok természetes és mesterséges kibukkanásai, források, ásvány- vagy kövület-előfordulások, a természet sok más érdekessége és maga a táj.
 Békéscsaba egy jellegzetes alföldi mezőváros és azt gondolhatnánk, hogy a szikes pusztákkal és folyómedrekkel szegélyezett település környéke földtudományi értékekben szegény. Magyarország középhegységeiben a (geo)túrázó számtalan barlangot, sziklaképződményt, valamint ásványlelőhelyet és szebbnél szebb völgyeket fedezhet fel. Békéscsaba és környéke is rendelkezik mindezen tulajdonságokkal, csak térben és kifejlődésében kicsit másképp! Ha hegységekről és medencékről beszélünk Békéscsaba esetében, pár ezer méterrel a felszín alatt kell keresnünk azokat. Barlangokkal ugyan nem, de monumentális bányákkal itt is találkozhat az ember, csak éppen nem szilárd kőzeteket, hanem agyagot és homokot bányásznak ezekben. Ami viszont Békéscsabának van: az Élővíz-csatorna és élővilága, a környező nagy folyók és a jégkorszaki szelek által formált felszín, hatalmas szikes puszták és persze a mélyből érkező termálvíz.
A békéscsabai Geotóp Napot is a fentiek szellemben kívánták összeállítani a szervezők, bemutatva mindazt, ami a szemnek látható, a kéznek fogható, prezentálni azt, amiről a múlt és a jelen földtani kutatásai információkat szolgáltatnak.  
Az indulás szombaton délelőtt 10 órakor történt a Csabagyöngye Kulturális Központ előtti térről. Szép számmal gyűltek össze a kerekezni és „geoszomjukat” oltani kívánó érdeklődők. A jelenléti ív aláírása és az egyesületek bemutatkozása után az első megálló az Árpád Gyógy- és Strandfürdő volt. A bejáratnál Zsadon Endre fürdőigazgató várta a biciklis csapatot. A fürdő általános és szakmai bemutatása után a medencéket ellátó fő vízadó kutakat lehetett megtekinteni, annak működéséről hallhatott a közönség érdekes információkat: hány méter mélyről jön a víz, a vízszín változásának okai, a kutak mechanikai paraméterei, energetikai beruházások, stb. A gépházban a fürdőt ellátó gépészeti berendezéseket kerültek bemutatásra és azok működéséről is esett néhány szó. Az információ-halmazt követően a fedett gyógymedencékről és annak üzemeltetéséről, múltjáról informálódott a biciklis csapat, a meleg vizes gyógymedence széléről.
 

A mintegy negyven perces előadást követően a következő állomás az Élővíz-csatornánál, a körgát és a zsilip találkozásánál volt. Ott Erdős Dániel mesélt a fürdőigazgató úr által is említett kutak kiépítéséről, valamint azok fúrás-technológiájáról. A résztvevők kezükben tarthattak a kútfúrások során használatos néhány szerszámot is, pl. gyémánt koronát, magszakítóházat, stb. Ezek után Békéscsaba földtanával folytatódott az előadás, ahol többek között ősmaradványokat is megtekinthettek a résztvevők, amelyek a város alatt fekvő rétegekben is fellelhetők. Ezt követően Kocziha Attila tartott egy kis történeti visszatekintést az Élővíz-csatorna és a körgát fontosságáról, múltjáról, szerepéről.
A biciklis túra utolsó megállója a Tondach Zrt. még ma is működő anyagbányája volt. Itt ismét egy előadást hallhatott a biciklis csapat a bányáról (Fodor Attila tolmácsolásában): a bányászati technológiákról, a kitermelt nyersanyagokról és azok hasznosításáról, a cserépgyártásról, annak gyártástechnikai tulajdonságairól. A nap érdekessége (a véletlennek köszönhetően) a bányató aljából szivárgó gáz kicsiny iszapkráterének felépítménye volt.


Összességében a napos szombat élményekben és szervezési tapasztalatokban gazdag békéscsabai Geotóp Napot eredményezett. Jövőre is egy látnivalókban és kibővített helyszínekben gazdag programmal várjuk az érdeklődő biciklis geotúrázókat!
 
Írta: Erdős Dániel, Kocziha Attila, Veres Zsolt
Fotók: Erdős Dániel

 
© 2008-2017 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET