MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
HETI ROVATOK
18
OKT
2016
Egykori völgyekből merész sziklaóriások: a Thirring-sziklák
A Visegrádi-hegység legmagasabb pontja a Dobogó-kő (699 m), amely egyben a hazai turista-történelem egyik kulcshelyszíne is: itt avatták fel 1898-ban hazánk első hegyvidéki menedékházát, amely nevét báró Eötvös Lórándról kapta. A napjainkban is forgalmas hegyvidéki telepet érinti az Országos Kéktúra, amely ösvényétől pár perces letérővel igazi földtudományi csemegét látogathatunk meg: a Thirring-sziklákat. A monumentális kőtornyok Thirring Gusztávnak, a Magyar Turista Egyesület alapítójának nevét őrzik. 
A Thirring-sziklák kőzetanyagát különféle szemcseméretű, andezites-jellegű vulkáni törmelékes kőzetek (piroklasztitok) építik fel. A kőzetanyagot tanulmányozva észrevehetjük, hogy az apróbb szemcséktől a több tíz centiméteres méretű blokkokig szinte minden mérettartomány képviselteti magát. Vajon milyen földtani folyamat hozhat létre egy ilyen „kaotikus” küllemű kőzetösszletet?
A Visegrádi-hegységben kb. 16,5 millió évvel ezelőtt (középső-miocén) kezdődött egy hosszan tartó vulkáni működés, mely során nagy vastagságú (főleg andezites) vulkáni anyag halmozódott fel. A vulkanizmus megindulásának jól definiálható lemeztektonikai okai vannak, amelyek a hazánk aljzatát alkotó lemeztöredékek mai helyükre való érkezésével hozhatók kapcsolatba. A vulkánok működése kb. 15 millió évvel ezelőtt fejeződött be. 
A korábbi kutatók a Visegrádi-hegységben egy kettős kaldera létrejöttét feltételezték a vulkáni működés során, de a legújabb kutatások egy hatalmas paleovulkán (ősvulkán) születésével, majd gravitációs összeomlásával számolnak. Ennek során az egyre magasabbá és meredekebbé váló vulkáni kúpok (lávadómok) oldalai gravitációsan megcsúsztak, és irtózatos erejű vulkáni törmelék-lavinák szánkáztak le a felépítmények oldalaiban, követve az egykori ősvölgyek irányát. Egy ilyen egykori kipreparálódott völgykitöltés anyaga tárul fel a Thirring-sziklák környezetében is.
Az egykori völgyeket kitöltő forró vulkáni anyag összesült és erősen összecementálódott, a völgyközöket kitöltő, puhább kőzetekből álló területek viszont pusztulásnak indultak. Így lehetséges az, hogy az egykori völgyekből lettek a kiemelkedések, amit a szakirodalom geomorfológiai inverziónak nevez. 
Az emeletes háznyi méretű sziklatornyok "továbbfaragásában" egyéb külső felszínformáló tényezők (pl. víz, jég, gravitáció) is szerepet játszottak a miocén utáni földtörténeti korokban. 
A sziklatornyokat a Thirring-körút ösvénye fűzi fel.

A Thirring-sziklák pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

 
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2017 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET