MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
HETI ROVATOK
26
OKT
2016
Kenyérmező őre, az Aranyi-hegy
Az Erdélyi-érchegység és a Maros völgyének találkozásánál, a váráról híres Dévától nem messze fekszik a kicsiny, főként románok lakta község, Arany. A középkori eredetű, akkor még magyarok lakta település fölé méltóságteljesen és félelmetesen emelkedik az Aranyi-hegy, amelyet Kenyér-hegynek és Aranyi-Magurának is neveznek. Földtani, felszínalaktani és kultúrtörténeti értékei miatt a hegy "megér egy misét"!
Az Erdélyi-érchegységet egy hosszan tartó és szünetekkel tarkított vulkáni működés hozta létre, amely 15 millió éve kezdődött, és 7 millió évvel ezelőtt ért véget. A vulkáni tevékenység meglehetősen összetett volt, melynek során döntően andezites jellegű kitöréstermékek kerületek a felszínre, hol robbanások, hol pedig lávafolyások formájában. A vulkanizmus befejeződése előtt már csak szórványosan működtek tűzhányók és a magma jellege pedig a bazaltos összetétel felé tolódott el. Az azóta eltelt évmilliók eróziójának köszönhetően a korábbi vulkáni felépítményeknek mára már csak a roncsaik lelhetők fel. Az előbb leírt földtani folyamatokat komoly ércesedés is kísérte, amely a területet az ókor óta a Kárpát-medence egyik legfontosabb bányavidékévé tette. Az Arany falucska fölé magasodó Kenyér-hegy viszont kakukktojásnak számít az Érchegység vidékén!
Ez annak köszönhető, hogy a vulkanizmus itt nem a fent említett időszakban zajlott le, hanem egy jelentős szünet után, kb. 1,8 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti pleisztocénben, azaz a jégkorszakban. Ekkor a földkéregből egy neutrális kemizmusú láva nyomult fel, amely a sűrűn folyóssága (nagy viszkozitása) miatt egy meredek oldalú lávadómot hozott létre. A felnyomuló forró olvadék a mélyből kőzetzárványokat (xenolitokat) szakított fel, amelyek szép számban figyelhetők meg a Kenyér-hegyet alkotó, látit elnevezésű kiömlési (effuzív) vulkáni kőzetben. 
A magányos kis kitörési központot az erózió és a rómaiak óta zajló bányászat "faragta" ilyen formájúra, amely jelentékeny részt elbontott az eredeti hegyből. A Kenyér-hegyet elhelyezkedése és morfológiája fontos őrhellyé tette a történelmi időkben, hisz tetejéről igen messzire el lehet látni. Arany egykori vára viszont a hegy lábához épült fel a 16. században. 
A Kenyér-hegy fontos ásványlelőhely is: innen származó kőzetmintából írta le Koch Sándor mineralógus 1878-ban a pszeudobrookit nevű ásványt, 2006-ban pedig két osztrák geológus új ásványfajként emelte be a mineralógia tudományába a fluoromagneziohastingsitet. 
A hegy tetejéről csodálatos kilátásban lehet részünk az Erdélyi-érchegység vulkanikus csúcsai, Déva vára, valamint a Déli-Kárpátok hegyóriásai (pl. Retyezát) felé. A hegytől keletre elterülő medence pedig nem más, mint a történelmi Kenyérmező, ahol 1479-ben Kinizsi Pál és Báthory István erdélyi vajda Alkenyér mellett legyőzték a Havasalföldről betörő török sereget.

Az Aranyi-hegy pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
 
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2017 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET