MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
HETI ROVATOK
18
ÁPR
2017
Geológus szemmel Ajnácskő várában
A Felvidék déli peremén, nem messze a magyar-szlovák államhatártól, de már Szlovákia területén fekszik Ajnácskő. A kicsiny falucska döntő hányadát magyar anyanyelvűek lakják, akik büszkén igazítják útba az arra járó vándorokat a település fölé magasodó középkori vár romjaihoz. Nemcsak a terület történelméről mesélő vármaradványok, hanem a Vár-hegy földtani csemegéi miatt is érdemes néhány órát eltölteni a településen. Kalandra fel!
A magyarországi Medves-vidék és szlovákiai folytatása, a Cseres-hegység változatos földtani képződményei közül kiemelendők azok a bazaltból álló felépítmények, amelyek a táj mai arculatát döntően meghatározzák (Nógrád-Gömöri-bazaltvidék). A bazaltos jellegű vulkanizmus a területen kb. 8 millió évvel ezelőtt kezdődött, s kisebb-nagyobb megszakításokkal folyva pár százezer évvel ezelőtt ért véget. Ezen hosszú időszak alatt tufagyűrűkkel szegélyezett lávatavak, lávaárak és lávatakarók jöttek létre, amelyek későbbi lepusztulásával rendkívül változatos és látványos formakincs alakult ki. 
Az Ajnácskő falucska fölé emelkedő Vár-hegy (335 m) térségében kb. 2,5 millió évvel ezelőtt zajlott a vulkáni működés. Ekkor heves robbanások sorozata kezdődött el, amely egy ún. maar-típusú vulkáni felépítményt eredményezett. Ez a viszonylag kis átmérőjű, de mély, tölcsér alakú kitörésközpont a robbanások során képződött, különféle szemcseméretű törmelékkel töltődött fel (bazaltos lapillitufa, bazalttufa). A törmelékes összletbe a vulkáni működés vége felé bazaltláva anyagú telérek nyomultak bele, mintegy átszőve a kürtőkitöltés anyagát. A kis vulkáni felépítményt az elmúlt pár millió év alatt a Vár-hegy alatt folydogáló Gortva-patak hámozta ki a környező "puhább" kőzetek fogságából, ezért ellenállóbb anyaga ma merész (kb. 130 m-es) kiemelkedésként mutatkozik a felvidéki tájban. 
A képen is jól látszik, hogy a 2,5 millió éves vulkáni kőzetekben hatalmas méretű, színükkel és anyagukkal elütő tömbök ágyazódnak. A heves vulkáni működés során a földkéreg mélyebb régióiban helyet foglaló, korábban kialakult üledékes kőzetek érkeztek a felszínre, s beágyazódtak a frissen lerakódó vulkáni törmelékekbe. A mélyből felszakítódó homokkövek akár 10-15 millió évvel is idősebbek lehetnek, mint a befoglaló kőzeteik. Több helyen megfigyelhető, hogy a homokkövet a forró vulkáni anyag megégette.
A tatárjárás után épült vár a 18. században lett rommá, s ma már csak csekély maradványai kereshetők fel.

A várrom és a feltárás pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2017 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET