MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
23
JAN
2017
A Zsivány-sziklák (Visegrádi-hegység)
A Visegrádi-hegység legmagasabb pontja, a Dobogó-kő (699 m) és Pilisszentkereszt település között félúton helyezkednek el a monumentális Zsivány-sziklák, melyek anyaga különféle szemcseméretű, andezites-jellegű vulkáni törmelékes kőzetek (piroklasztitok). A kőzetanyagot tanulmányozva észrevehetjük, hogy az apróbb szemcséktől a több tíz centiméteres méretű blokkokig szinte minden mérettartomány képviselteti magát. Vajon milyen földtani folyamat hozhat létre egy ilyen „kaotikus” küllemű kőzetösszletet?
A Visegrádi-hegységben 16,5 millió évvel ezelőtt kezdődött egy hosszan tartó vulkáni működés, mely során nagy vastagságú (főleg andezites) vulkáni anyag halmozódott fel. A vulkanizmus megindulásának jól definiálható lemeztektonikai okai vannak, amelyek a hazánk aljzatát alkotó lemeztöredékek mai helyükre való elmozdulásukkal magyarázhatók meg. A korábbi kutatók a Visegrádi-hegységben egy kettős kaldera létrejöttét feltételezték a vulkáni működés során, de a legújabb kutatások egy hatalmas paleovulkán (ősvulkán) születésével, majd gravitációs összeomlásával számolnak. Ennek során az egyre magasabbá és meredekebbé váló vulkáni kúpok oldalai gravitációsan megcsúsztak, és irtózatos erejű vulkáni törmelék-lavinák szánkáztak le a felépítmények oldalaiban, követve az egykori ősvölgyek irányát. Egy ilyen egykori kipreparálódott völgykitöltés anyaga tárul fel a Zsivány-sziklák környezetében is. Az emeletesháznyi méretű sziklatornyok önálló bástyákra különültek el, a köztük lévő repedések kitágulásával (pl. a víz kőzetrepesztő tevékenységének hatására).
A sziklák közti hasadékok (nemkarsztos "barlangok") egykoron zsiványok búvóhelyéül szolgáltak, innen ered az elnevezés is. A Zsivány-sziklák az Országos Kéktúra útvonala mentén helyezkednek el.

A Zsivány-sziklák pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2017 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET