MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
18
FEB
2017
A források nyomában
Forrásnak a felszín alatti vizek természetes felszínre bukkanási helyeit nevezzük. Ez a kibukkanás lehet pontszerű (mint a képen is látható mátrai Kossuth-kút vize), de lehet lineáris is, egy meghatározott vonal (pl. kőzetrétegek határa) mentén. 
A Magyarországon hatályos törvények értelmében "ex lege", azaz a törvény ereje által védett minden forrás, láp, szikes tó, barlang, víznyelő, kunhalom és földvár. A források viszont csak akkor "ex lege" védettek, ha vízhozamuk (azaz az egységnyi idő alatt kiáramló víz mennyisége) tartósan 5 liter/perc felett van, még akkor, ha az időszakosan ki is szárad. Ez a megfogalmazás kissé "ködös", hisz például mi számít tartósnak vagy időszakos kiszáradásnak? 
A forrásokat többféleképpen csoportosíthatjuk. A legfontosabb talán, hogy milyen felszín alatti vízkészletet csapolnak meg, ez alapján megkülönböztetünk talajvíz-, rétegvíz- és karsztvíz-forrásokat. Ezek közül a leggyakoribbak a nem mészkőterületeken (pl. a képen látható mátrai forrás vízadója andezit és tufája) a rétegvíz-források, mészkőhegységekben pedig a karsztforrások. A forrás és a táplálóterület egymáshoz viszonyított helyzete alapján leszálló és felszálló forrásokat különböztetünk meg. Leszálló forrásoknál a forrásban kilépő víz a forrás szintjénél magasabban helyezkedik el (lehulló csapadék) és gravitációsan szivárog le a forrásszáj közelébe. A felszálló forrás vize a forrás szintjénél mélyebbről jön, s a hidrosztatikus nyomás hajtja felfelé (ezek sok esetben termálvizek). A fenti típusok áttekintése után kijelenthetjük, hogy a források vize csapadékvízből származik, persze az megint más kérdés, hogy az a csapadék mikor esett le a felszínre és mennyi ideig szivárgott a mélyben. 
A források vízhőmérséklete igen különböző lehet. Egy átlagos leszálló forrás hőmérséklete megegyezik az adott földrajzi szélesség átlagos évi középhőmérsékletével, hazánkban átlagban ez kb. 10 Celsius fok. Olyan felszálló források esetében, ahol a víz nagyobb mélységből száll fel (pl. mélyreható törésvonalak mentén), a víz hőmérséklete igen magas is lehet (pl. Buda híres gyógyfürdőinek vize, akár 50 Celsius fok feletti hőmérsékletekkel). 
A forrásvizek kémiai összetétele is tág határok között mozoghat. Mészkőterületek karsztforrásainak vize igen kemény lehet a bennük található oldott kalcium-karbonát miatt, míg a vulkanikus hegységek forrásvize lágy, kevés oldott anyagot tartalmaz. 
A források nem csupán víztani, felszínalaktani és tájképi értéket képviselnek, de sajátos élőhelyként, illetve a belőlük táplálkozó vízfolyások révén jelentős szerepet töltenek be a biológiai sokféleség megőrzésében is.

A Kossuth-kút pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2017 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET